Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az 1988-as Fisherman’s Blues a The Waterboys nagylemeze. Zenében különbözik az előző albumoktól, melyekre inkább a grandiózus rock hangzás volt jellemző. Itt keverednek a skót népzene, a country és a rock and roll elemei. Ez a stílusváltás megosztotta a kritikusokat: egyeseket kiábrándított, mások a The Waterboys egyik legjobb munkájának tartották az albumot.

A kritikusok megosztottságának ellenére a Fisherman’s Blues lett az együttes legeladottabb albuma, de a brit albumlistán csak a 13. helyre jutott el, míg a Billboard 200-on a 76. helyet szerezte meg. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.

• Mike Scott – ének, gitár, zongora, hammond orgona, dob, buzuki
• Anthony Thistlethwaite – szaxofon, mandolin, szájharmonika, hammond organ
• Steve Wickham – hegedű
• Trevor Hutchinson – basszusgitár, nagybőgő
• Roddy Lorimer – trombita
• Kevin Wilkinson – dob
• Peter McKinney – dob
• Dave Ruffy – dob
• Colin Blakey – zongora, fuvola, duda
• Fran Breen – dob
• Vinnie Kilduff – gitár
• Noel Bridgeman – csörgődob, konga
• Jay Dee Daugherty – dob
• Mairtín O'Connor – tangóharmonika
• Alec Finn – buzuki
• Charlie Lennon – hegedű
• Brendan O'Regan – buzuki
• Tomás Mac Eoin – vokál
• Paraig Stevens – harangok
• Jenne Haan – vokál
• Ruth Nolan – vokál
• Rachel Nolan – vokál
• The Abergavenny Male Voice Choir – vokál

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fisherman's Blues című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.