A grófi rangú tolnai Festetics család sarja. Apja gróf tolnai Festetics György (1815–1883), Vas és Zala vármegye főispánja, anyja gróf monyorókeréki és monoszlói Erdődy Eugénia (1826–1894). Apja halála után a család hatalmas birtokait irányította. Főpohárnokmester 1895 és 1904 között. 1904-től főudvarmester. Festetics Tasziló volt az első főrendi, akit az uralkodó nem birodalmi, hanem magyar hercegi rangra emelt 1911. június 21-én.[1] Közvetlenül nem foglalkozott politikával, de az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás megfékezésének érdekében egyik 20 ezer kataszteri holdas (kh) birtokára 4000 családot telepített le, sőt a Balaton környékének fejlesztését is jelentékenyen támogatta. Ő építtette át és bővítette ki a mai formájára a család keszthelyi kastélyát. Híres marha- és lótenyésztő volt, valamint versenyistálló-tulajdonos. Őse emlékére felújította a Helikon-ünnepséget1921-től. 1918-ig a főrendiház, később 1927-től haláláig a felsőház tagja. Felesége 1922. május 14-én bekövetkezett halála után külön mauzóleumot építtetett számára Keszthelyen.
Festetics II. Tasziló herceg egy nappal 83. születésnapja előtt, 1933. május 4-én hunyt el Keszthelyen. Hamvai a keszthelyi temetőben lévő családi mauzóleumban nyugszanak.
Tiszteletére azóta is megtartják az általa visszaállított Helikon-ünnepséget. Régi kastélyában múzeum és emléktábla is őrzi emlékét.