Szegény család sarja. Szülei halála után Mathieu Ignace van Brée antwerpeni rajziskolájába került.[2] Ezt követően az antwerpeni szépművészeti akadémián tanult tovább. Festményeivel több díjat is nyert (1809-ben, 1811-ben és 1813-ban). A párizsi Salonba is eljutott Aeneas die Anchises redt uit de brand van Troje(Aineiasz kimenekíti Ankhiszészt az égő Trójából) című festményével.[3]
Már elég korán eldöntötte, hogy életét a festészetnek szánja emiatt több műfajjal is megpróbálkozott, hogy kitapasztalja miből tudná biztosítani szükségleteit. A híres történelmi festményei mellett vallásos tárgyú képekkel is próbálkozott (például a wijnegemi templom számára festett egy Szent Sebestyént ábrázoló képet).[3][4]
1819-ben megnyerte Antwerpen Római-díját a történelmi festmények kategóriában, aminek segítségével továbbtanulhatott Itáliában és javíthatott festői technikáin. A fődíjat a Tobias bezorgt het zicht aan zijn vader terug(Tóbiás visszaadja apjának látását) című festményével nyerte el.[2] Többször is visszatért Itáliába 1821 és 1822-ben. Tanárával, Van Breével együtt bejárta Nápolyt, Anconát, Firenzét, Bolognát és Velencét. Jegyzetfüzetébe, amely jelenleg a brüsszeliBibliothèque Royale Albert-ben van kiállítva, számos rajzot készített a városokról és azok környékéről. Visszatérése után a nagy flamand festők ihletésére történelmi festményekkel kezdett foglalkozni. Ezek közül az egyik legjelentősebb a De Citadel van Antwerpen na het bombardement van 1832(Antwerpen citadellája az 1832-es bombázás után). Két fia született Ferdinand (1828 - 1857) és Henri de Braekeleer (1840 - 1888). Mindketten apjuk hivatását folytatták. Unokaöccse, Adriaan Ferdinand de Braekeleer (1818 - 1904) szintén elismert festő lett. Fiai mellett számos tanítványa volt.
Tanítványai
Kora legünnepeltebb művésze lévén, a tanítványok nagy serege csoportosult köréje:[1]