A felvilágosult abszolutizmus a polgári jellegű reformokat bevezető bürokratikus kormányzati rendszer a XVIII. században.
Több abszolút uralkodó (PoroszországbanII. Frigyes, a Habsburg BirodalombanMária Terézia és II. József, OroszországbanII. (Nagy) Katalin) – a hatalmi rendszer megváltoztatása nélkül – modernizálni kívánta birodalmát. Merkantilista vámpolitikával, adókedvezményekkel, az oktatás fejlesztésével kívánták fellendíteni államuk gazdaságát, hogy a hatalmi versenyben ne maradjanak alul. A felvilágosult abszolutizmus elsősorban a félperiféria országaira volt jellemző. A felvilágosult abszolutizmus sokat merített a felvilágosodásból: vallási türelem, a reformok erejébe vetett hit. A felvilágosult abszolutizmust a hagyományokat figyelmen kívül hagyó reformok jellemezték, de szinte minden országban jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági és társadalmi fellendüléshez (az abszolutizmus és a felvilágosodás összevonásával született elnevezés a fiziokratáktól származik).
Irodalom
Hahner Péter. A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815. Budapest: Panem Kiadó (2006)
Kosáry Domokos.szerk.: Glatz Ferenc: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867, Magyarok Európában III. Budapest: Háttér Lap- és Könyvkiadó, 157-165. o. (1990)