PROFILPELAJAR.COM

	Fejes Ádám
	Fejes Ádám prédikál
Született	1913. augusztus 17.; Budapest
Elhunyt	1983. október 3. (70 évesen); Székesfehérvár
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	lelkész, tanító, költő
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fejes Ádám témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Fejes Ádám Géza Gergely (Budapest, 1913. augusztus 17. – Székesfehérvár, 1983. október 3.) magyar református lelkipásztor, tanító, költő. 1913. augusztus 17-én született Fejes Sándor székesfővárosi államrendőr és Bukor Anna gyermekeként. Édesapja az I. világháborúban elveszett, így az öt fiút és két lányt özvegy édesanyjuk egyedül nevelte Óbudán.

Tanulmányai

Tanulmányait a Hunor-utcai Elemi Népiskolában kezdte 1919-ben Tárnok Kornélia osztályában. Az Óbudai Cserkészcsapat tagjaként életre szóló élményeket gyűjtött, melyek megerősítették felebaráti- és hazaszeretetét, a keresztény magyarság iránti elkötelezettségét. 1931. június 13-án érettségit tett jó minősítéssel a budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Árpád Reálgimnáziumban.^[1] A budapesti Madách Imre Gimnáziumban ezt görög érettségivel egészítette ki. 1931-1936 között a fővárosi Református Theológiai Akadémia hallgatója volt.^[2] 1937. június 28-án népiskolai tanítói képesítést szerzett.^[3] Ezt követően második lelkészképesítő vizsgáját 1938. szeptember 14-én tette le.

Lelkészi szolgálata

Szigetszentmiklós és Szolnok után 1937. november 30-án Ravasz László püspök a vértesaljai egyházmegye csákvári egyházközségébe rendelte segédlelkészül.^[4] Később Budafokra (1938), majd Rákospalotára (1938-39) került.

Rendes lelkészi szolgálatát 1939. április 1-jén kezdte Etyeken, az elesettek és a temető papjaként.

1948-tól haláláig az abai református egyházközség prédikátora volt Kulifay Lászlót követve. Beiktatására a felrobbantott templom romjai mellett, az épülő új fundamentumán került sor. Az adományokból épített új templomot 1953-ban felszentelték, 1963-ban orgonát építettek, ahol Buday Bálint kántor-tanító halála után Fejes Ádám maga kísérte a gyülekezet énekét. A sajnálatosan elhibázott építési tervek miatt a tető főtartógerendája 1968-ban az Áldozócsütörtöki ünnepi istentiszteletet követő éjszaka eltörött, a mennyezet lezuhant, a berendezés összetört, az orgona tönkrement.^[5] A faluban Fejes Ádám emlékéhez ma is legerősebben az összeomlott templom teljes újraépítése kötődik. Aba mellett a szórványtelepülések – Bodakajtor, Belsőbáránd, Alsószentiván – lelkészi szolgálatát is ellátta. Szolgálatának kezdetén gondoskodásába fogadta a falu káplánját, Máté Sándor későbbi ercsi lelkipásztort, aki az orosz hadifogságban fél tüdejét elvesztette.

Élete

Családja

Diákkorában ismerte meg Barna Blankát (1916. október 30.- 2006. július 6.), akivel háromévi udvarlás után 1939. július 10-én házasságot kötött.

Két gyermekük született: Ádám (1940-2001) és Blanka (1943-2000).

A II. világháborút az etyeki pincében vészelték át, svábokat, menekülteket rejtegetve.

1943-ban az Egyetemes Konvent külföldi missziójával szolgálati körútra ment Észak-Erdélybe. A kommunista hatalomátvétel után külföldre egyetlen alkalommal jutott: 1977. augusztus 18-ától három hónapos vízumot kapott Ausztriába, ahonnan Stuttgartba tovább utazva feleségével baráti látogatást tett egy a II. világháború alatt pincéjükben rejtőző családnál. A hatalom emberei számtalanszor zaklatták, beidézték, fogdába zárták.^[6] Elmondása szerint fia hamarabb tanult meg lovagolni, mint járni: A háború alatt és azt követően minden dolgos kézre szükség volt. 1945 után osztályidegenként fizetést az államtól nem kapott, felesége nem folytathatta tanítói munkáját, gyermekei tanulmányait az állami kontraszelekció erősen korlátozta. A parókia területén mezőgazdasági munkából tartotta fenn családját. Állattenyésztésük azonban a háború végével lehetetlenné vált. A negyven marha egyik felét a németek, másikat az oroszok hajtották el.

Költészete

Életében egyetlen verseskötete jelent meg. Az 1941-ben megjelent „Dunántúli Magyar-Pap Éneke” fedőlapján testvére, Fejes Gyula grafikus alkotása látható^[7]

A könyvecskében megjelent verseit korábban a Képes krónika, a Magyar Út, a Magyar Presbiter, a Híradó, a Református Jövő, az Áprily Lajos szerkesztette Protestáns Szemle, a Magyar Otthon, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt, Az Út, a Reformátusok Lapja, a Református Egyház, a Kincses Kalendárium, a Hollywoodi Magyar Református Egyház Híradója, és a Dia Regno közölte. Összegyűjtött életműve csak halála után jelenhetett meg Csak Világítva Szabad Járni címmel.^[8]

Versei személyes élményeinek és vallásos elhivatottságának sajátos ötvözetét adják. Istenhez fűződő viszonya végtelen szereteten alapuló családi kapcsolat: testvériség az Úrban.

Búcsú a Zanyától

Így ittmaradni – buta állat ez
a gyors autóbusz – velem most mi lesz?

Tudom – a Kislány! Nagy perc közelít!
Én a távolból úgy fogom kezit

hogy Téged küldlek hozzá, légy Te ott
– szégyenlem is, hogy vidám nem vagyok –

De majd ha hír jön: ember született! –
köszöntöm vígan az új Gyermeket,

másodikat majd – micsoda tavasz –
két őszülőnek megható vigasz,

úgy megy az élet, vidáman tovább,
mi majd folytatjuk – tudod – odaát!

Lelkipásztori szolgálatát valóban hivatásnak tekintette: minden igehirdetését részletesen kidolgozta, jegyzeteit papírra vetette.

Az utolsó igehirdetés

Szokásától eltérően az 1983. október 2-ai istentisztelet után a templomajtóban minden hívőtől kézfogással búcsút vett. Másnap hajnalban mentővel szállították be a székesfehérvári kórház intenzív osztályára szívinfarktussal. A szindróma vélhetőleg a fiatal kora óta tartó cukorbetegség miatt fellépő szívkoszorúér-elmeszedés következménye volt. Október 3-án a kórházban hunyt el. Sírján a lelkésszé avatásakor kapott ige: Azoknak, akik Istent szeretik, minden javokra szolgál.^[9]

Hagyatéka

1993-ban Aba község díszpolgárrá avatta. További elismerésként és köszönet gyanánt 2005. november 12-én mellszobrot állítottak Fejes Ádám tiszteletére a lelkészről elnevezett téren.

Az 5/4-es portré, 70x63x29 cm-es bronz mellszobor Janzer Frigyes alkotása, Horváth László apát, Soponya plébánosa szentelte meg, és dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke avatta fel.^[10]

Versciklusai

Temető Papja
Mint Áldott Szőlővesszők …
Jézus Él
Romlott Tornyok Árnyékában
Összegyűjtött Versek

Források

↑ Iktatási szám 3266 2537, 2.sz melléklet
↑ 3266 7695/939
↑ Anyakönyvi szám 66, iktató szám 772
↑ Iktatási szám Dunamelléki Református Püspök 6225-1937
↑ Reformátusok Lapja 1972. július 3.
↑ Fejes, 1993, p. 23
↑ Fejes, Á. (1941). Dunántúli magyar pap éneke. Budapest: Bethlen
↑ Fejes, Á. (1993). Csak világítva szabad járni. Székesfehérvár: T&F Nyomda
↑ Róm 8,28.
↑ Hargitai, K. V. (2005, november 17.). Fejes Ádám tiszteletére. Bogárd és Vidéke. p. A2.

Irodalom

Fejes, Á. (1941). Dunántúli magyar-pap éneke. Budapest: Bethlen.
Fejes, Á. (1993). Csak világítva szabad járni. Székesfehérvár: T&F Nyomda.
Hargitai, K. V. (2005, november 17). Fejes Ádám tiszteletére. Bogárd és Vidéke. p. A2.
Reformátusok Lapja. (1972. július 3).