PROFILPELAJAR.COM

	Fejes János
Született	1764. július 2.; Toporc
Elhunyt	1826. március 16. (61 évesen); Alsósziklás
Állampolgársága	magyar
Szülei	Fejes György
Foglalkozása	megyei törvényszéki ülnök, ; újságíró
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a jogászról szól. Hasonló címmel lásd még: Fejes János (egyértelműsítő lap).

Galántai Fejes János (Toporc, 1764. július 2. – 1826. március 16.) megyei törvényszéki ülnök.

Élete

Fejes György jogász és Görgey Julianna fia volt. Iskoláit Osgyánban és Késmárkon járta, ahol Schulektól az ékesszólást, Podkonitzkytól a bölcseletet és egyéb tudományokat tanulta: innét Pozsonyba ment, ahol Sztrecskó János György volt a tanára; azután Bécsben a jog- és államtudományokban képezte magát, ahol különösen Sonnenfels dicséretét vívta ki. Visszatérvén házájába, Gömör megye aljegyzői hivatalát viselte s a megye levéltárát rendezte; hivataláról azonban 1795-ben leköszönt és május 11. Göttingenbe ment, hol az egyetemen egy évet töltött és 1796-ban hazatért. 1803-ban a kishonti esperesség felügyelőjévé lett. Itt maga köré gyűjtötte az evangélikus papokat és tanítókat; Holkó Mátyás kezdeményezésével és az ő segítségével 1808-ban Kishontban irodalmi társaság alakult, melynek neve: Solemnia bibliotheces ev. senioratus Kishontensis; tagjai 1809-től 1832-ig minden évben, rendesen szeptember 13.-án összejöttek és a gyűlésben irodalmi munkálataikat szlovák, latin, magyar és német nyelven felolvasták; munkálataikat Solemnia memoriae anniversariae bibliothecae Kishontanae ev. A. C. címen kiadták. Fejes elnökölt a gyűléseken, maga is sokat irt és avatott védelmezője volt a szlovák népnek és nyelvnek. A kishonti könyvtárnak több könyvet és éremgyűjteményt hagyományozott.

Művei

Supplicia capitalia ab argutiis Andreae Cházár. Kassa, 1802. (2. kiadás. Kassa, 1808.)
Ueber das Verhältniss der Evangelischen Gemeinen zu ihren Religionslehrern mit Rücksicht auf unsere Zeiten. Ein Gegenstück zu der Schrift: Ueber das Verhältniss der evang. Religions-Lehrer zu ihren Gemeinen. Von Joh. Georg. Schmitz. Pest. 1803. (2. kiadás, Pest, 1804.)
Bonus patriae civis ad gentium saeculi XIX-mi formatus, quem exemplo spectabilis condam dni Ludovici Kubini de Felső-Kubin… piis manibus die 19. oct. 1806. in sacra evangelicorum Nyustyensium aede parentaret illustravit… defuncti intimus cultor et amicus. Pest, 1806.
Matrimonia ad vetusti et hujus temporis rationem exegit. Pest, 1806.
Memoriam Petri Madács med. dris incl. districtus Kishonthensis physici ord. ne occidat, cui aeternitas debeatur posteritati tradere voluit intimus defuncti cultor. Besztercebánya, 1807.
De lingua, adminiculis et perfectione ejus in genere, et de lingua hungarica in specie. Commentatio historico-politica, placidae Hungarorum ruminationi dicata, dum linguam hungaricam publicam reddere contendunt. Pest, 1807.
Hat sich das männliche oder weibliche Geschlecht um die Menschheit mehr verdient gemacht? Zum Vortheil des weiblichen beantwortet. Pest, 1808.
Hlas wolagjcýk sedlákum, o prednostech a nedostatcých stawu tohoto. Pozsony, 1808. (Szózat a parasztokhoz, ezen osztály előnyei s hiányairól.)
Nezemanum semantsva žadostivým. Vác, 1812. (Nem nemeseknek, kik a nemesség után áhitoznak.)
De munere advocati ad nutum christianae moralis obeundo. Lőcse, 1809.
Ueber Recensenten und Recensionen. Kassa, 1809.
Ueber die Befugniss des Staats die Religionslehrer für die Moralität des Volks verantwortlich zu machen. Pest, 1809.
Die Familie Malvieux dankbahr geehrt bei ihrem Abschiede von Kleinhonth, von einem Schätzer ihrer Verdienste. Beszterecebánya, 1810. (Névtelenül.)
Todesfeyer der weyland Hochw. Frau Anna Maria von Okolitsányi, gebornen von Mazáry, Bécs, 1811.
Die Herrscher als Beyspiel für Unterthanen. Bécs, 1811.
De populatione in genere et in Hungaria in specie. Pest, 1812.
Die ungarische Staatsbürgerin; ihre Pflichten und Rechte nach den ungarischen Gezetzen dargestellt. Bécs, 1812.
De coelibatum libertate, bonis haereditatis acceptis cosmopolitice utendi, nulli legi positivae sed nec ullius juri adversa disseruit et Petro Kubinyi (quod satis) dum novam domum conderet, inscripsit. Buda, 1813.
Demosthenes in Philippum omnia subjugantem in orationibus olynthiacis et philippicis. Pest, 1814.
Memoria viri plurimum reverendi Mathiae Schulek, ecclesiae a. c. a. Tiszoltziensis verbi dei ministri meritissimi. Besztercebánya, 1815.
Ciceronem, de eo philosophantem, quod in ambitu numerum publicorum, pro iis, qui ea consequuntur, honorificum, in medium producit, et Andreae Kubinyi, dum supremam inspectionem districtus Montani capesseret, inscribit. Lőcse, 1815.
Dem Andenken der weil… Frau Julianna v. Desseöffy gebohrnen v. Kubinyi. Lőcse, 1817.
Aufruf an das sittsame und männlich Fühlende weibliche Publicum in und ausser Ungarn. Lőcse, 1817.
Mely kellemetes légyen Magyar ország azon boldogító javak használásában, a melyeket a protrestantismus, maga követőinek készített; kellemetes azon örömre nézve is, a melyre a protestansokat a reformatiónak áldott emlékezte meghívja; 1817. szept. 13.; ugymint a kishonthai biblioteka felállítatásának, esztendőnként előkerülő IX. vígünnepén; s egyszersmind a reformatiónak harmadik saecularis öröm napján, Alsó-Szkálnokon a közgyülekezetben tartatott, és t. nagy-réthi s hernád-kértsi Mazsáry Julianna asszonynak… ajánlott beszéd. Lőcse.
Aecht weibliche Theilnahme an männlichen Unternehmungen; am Beispiele ungarischer Frauen bei Gründung der evang. Kirche in Ungarn dargestellt… bei Gelegenheit der dritten Saecular-Feier der Reformation, und der neunten Stiftungsfeier der Kleinhonter öffentl. Bibliothek 1817. Lőcse.
De meritis, quae bibliothecae in reformationem contulerunt, et haec vicissim, illis reddidit, reddiditque, die 13. Sept. 1817. bibliothecae Kishonth. solemniis IX-nis, reformationis vero jubilaeo III-tio: in Alsó-Szkálnok disseruit, et quae dixit Nicolao Okolicsányi de eadem ne amoris honorisque monumentum in bibliotheca deesset. Lőcse, 1818.
De epistolis, earumque commercio rite instituendo exempla classicorum auctorum recensuit… Lőcse, 1818.
Piis manibus Adami Podkoniczky. Pest, 1820.

Kéziratban: Philosophisch-moralische Schriften, Pest, 1802.

A Solemnia-ban megjelent cikkei: De divinatione politica, De regeneratione scientifica, Über Klopstock's Messias, Über Bestimmung der Gelehrten, Knika Knęžovska (Papi könyv), a Zeitschrift von und für Ungern-ben (V. 1804. Etwas zur Rechtfertigung des in Ungern üblichen lateinischen Curial Styls) sat.