Az 1991-es Every Good Boy Deserves Fudge a Mudhoney második nagylemeze. A lemezt 1991-ben rögzítették, amikor az együttes azt tervezte, hogy egy nagyobb kiadóhoz szerződik. Az albumot ennek ellenére a Sub Pop adta ki. Steve Turner gitáros azt nyilatkozta, hogy az Every Good Boy Deserves Fudge a kedvenc Mudhoney-albuma, ezzel több kritikus egyetértett.
Az album egy mnemotechnikai módszerről kapta a nevét, amellyel a zenét tanuló diákok jegyezték meg a G-kulcsnál a vonalon elhelyezkedő hangokat (EGBDF - az angolok a H hangot B-nek nevezik).
Az album a 34. helyig jutott a brit albumlistán. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben.
Az album dalai
1. |
Generation Genocide |
1:13 |
2. |
Let It Slide |
2:35 |
3. |
Good Enough |
3:25 |
4. |
Something So Clear |
4:14 |
5. |
Thorn |
2:10 |
6. |
Into the Drink |
2:08 |
7. |
Broken Hands |
6:02 |
8. |
Who You Drivin' Now? |
2:21 |
9. |
Move Out |
3:32 |
10. |
Shoot the Moon |
2:27 |
11. |
Fuzzgun '91 |
1:52 |
12. |
Pokin' Around |
3:30 |
13. |
Don't Fade IV |
3:58 |
14. |
Check-Out Time |
3:07 |
Közreműködők
- Mark Arm – ének, gitár, orgona
- Steve Turner – gitár, szájharmonika
- Matt Lukin – basszusgitár
- Dan Peters – dob
- Conrad Uno – producer
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Every Good Boy Deserves Fudge című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.