Ezt a szócikket be kellene dolgozni az Európa-kupa szócikkbe. A bedolgozás után ezt a cikket törölni kell, vagy – amennyiben a szócikk címe előfordulhat a keresésben – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be.

Az Európa Kupa vagy Nemzetek Európai Nemzetközi Kupája, Közép-európai Nemzetközi Kupa (European International Cup of Nations, Central European International Cup) nemzetközi labdarúgó-bajnokság volt, amelyet Közép- és Dél-Európa egyes nemzeti válogatottjai számára rendeztek 1927 és 1960 között.^[1] Profi és amatőr csapatok számára is rendeztek bajnokságot. A részt vevő országok a következők voltak: Olaszország, Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Svájc, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia. Lengyelország és Románia csak az amatőrök versenyében indult.

A bajnokságot körmérkőzéses, oda-visszavágó alapon rendezték, összesen hat alkalommal, és minden bajnokság általában több mint két évig, az utolsó kettő öt-öt évig tartott. A bajnokság 1960-ban szűnt meg, amikor elindult a labdarúgó-Európa-bajnokság. A győztesek közé tartozott az 1930-as évek eleji osztrák Wunderteam, az 1930-as években két világbajnokságot is nyert olasz csapat, a magyar Aranycsapat és a később, 1962-ben világbajnoki második helyen végző csehszlovák csapat.

Hugo Meisl egyik kigondolója, kezdeményezője volt az európai válogatott csapatok küzdelmét elősegítő Európa Kupa versenykiírásnak. Henri Delaunay, az UEFA első főtitkára 1927-ben letette a FIFA elnökségének asztalára az európai labdarúgó válogatottak részére – az 1916 óta működő dél-amerikai bajnokság mintájára kiírandó – Európa-bajnokság tervezetét. A FIFA elnöksége nem támogatta elképzelését, félve európai pozíciójának elvesztésétől.

A kupát Antonín Švehla, Csehszlovákia miniszterelnöke után (aki 1927-ben adományozta azt) Švehla-kupának, 1955-től Josef Gerö, az Osztrák Labdarúgó-szövetség 1954-ben elhunyt igazgatója és egykori játékvezető tiszteletére Dr. Gerö-kupának nevezték el.

1927–1930 között Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Olaszország, Svájc részvételével kiírták az Európa Kupát, ez volt az első európai nemzetközi labdarúgókupa. Az Európa Kupa szabályai szerint a részt vevő nemzetek kétszer kerültek szembe egymással, egyszer odahaza, egyszer az ellenfél otthonában. A körmérkőzések eredményeként, ha a magyar válogatott győz, akkor ő a bajnok. Ha döntetlen az eredmény, akkor a részt vevő csapatoknak újabb tornán kell eldönteniük az Európa Kupa sorsát. Az első kiírást Olaszország nyerte, miután a magyar válogatottat másodszor is legyőzte. A tornagyőztes a csehszlovák iparművészek által készített Európa Kupát kapta.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Central European International Cup című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4  

• Európa Kupa. eu-football.info. (Hozzáférés: 2012. május 10.)