Az Aranycsapat (Golden Team, Mighty Magyars, Marvellous Magyars, Magnificent Magyars, Magical Magyars^[1]) minden idők legjobb magyar labdarúgó-válogatottjának díszítő jelzője és közismert neve. Ez a csapat az 1950-es évtől 1956-ig játszott együtt, de maga a tágabb korszak 1941 és 1960 közé esik.

A csapatban számos kivételes képességű labdarúgó játszott, de közülük is kiemelkedett Puskás Ferenc, aki emblematikus alakká vált, és ma is az egyik legismertebb magyar a világon. A csapat mérkőzéseinek sorából kiemelkedik az 1953. november 25-én a londoni Wembley Stadionban az angol labdarúgó-válogatottal rendezett „Az évszázad mérkőzésének” titulált 6 : 3-ra nyert barátságos találkozó. Ám a legfontosabb mérkőzése, az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntője volt, ahol az öt éve veretlen magyar csapat 3–2-es vereséget szenvedett a nyugatnémet válogatottól. Az esélyesebb magyarok elleni, német szempontból „szerencsés győzelmüket” a német futballtörténelem a „berni csoda” névvel illeti. 2017-ben Tóth II. József halálával az Aranycsapat végleg a sírba szállt. 2018-ban Szepesi György, az Aranycsapat 12. tagjaként emlegetett sportriporter 96 évesen távozott az élők sorából.

A magyar válogatott, történetének talán legnagyobb mélypontját élte át a második világháború alatt. 1941. április 6-án Kölnben, a német válogatott elleni barátságos mérkőzésen 7–0-s, megsemmisítő vereséget szenvedett el a magyar válogatott.^[2] 1943. október 7-én a svéd válogatott barátságos mérkőzésen és ráadásul hazai pályán, az Üllői úti stadionban megint nagyarányú 7–2-s vereséget mért a magyar válogatottra.^[3] 1944-ben a háborús események miatt hadi bajnoksággá alakították a klubcsapatok versengését és a válogatott nem tudott mérkőzést játszani ebben az évben.^[4]

Az 1953-ban épült Népstadion legnagyobb nézőszáma a Magyarország-Ausztria mérkőzésen volt: 104 000 néző. Többek között itt zajlott az „évszázad mérkőzésének” (6:3) visszavágója, ahol a magyarok 7:1-re győztek Anglia ellen.

Az Aranycsapat leghíresebb összeállítása, az angolok ellen Wembley-ben győzelmet arató együttes, de nem ők jelentik magát az Aranycsapatot.

Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv (1906–1986)

Az Aranycsapat ebben a felállásban és mezszámmal lépett pályára:^[5]

• 1 Grosics Gyula (1926–2014) kapus
• 2 Buzánszky Jenő (1925–2015) jobbhátvéd
• 3 Lóránt Gyula (1923–1981) középhátvéd
• 4 Lantos Mihály (1928–1989) balhátvéd
• 5 Bozsik József (1925–1978) jobbfedezet
• 6 Zakariás József (1924–1971) balfedezet
• 7 Budai II. László (1928–1983) jobbszélső
• 8 Kocsis Sándor (1929–1979) jobbösszekötő
• 9 Hidegkuti Nándor (1922–2002) hátravont középcsatár
• 10 Puskás Ferenc (1927–2006) balösszekötő
• 11 Czibor Zoltán (1929–1997) balszélső

Az Aranycsapat veretlensége idején (1950. május 14. – 1954. július 4.) a legendás összeállításban csupán négy alkalommal futott ki a pályára, 1953. május 17-én Rómában az olaszok ellen, 1953. november 15-én Budapesten a svédek ellen, 1953. november 25-én Londonban az angolok ellen, valamint 1954. április 11-én Bécsben az osztrákok ellen. Az Aranycsapat egyetlenegy alkalommal sem játszotta végig a mérkőzéseit a legendás összeállításban, a négy alkalom esetében is a kezdő összeállítás megváltozott a mérkőzés végéig (csereként Palotás és Gellér jött be).

A csapat taktikája is úttörő jellegű volt. Sebes Gusztáv szövetségi kapitány a Bukovi Márton által megkezdett úton továbbhaladva a csapat balfedezetét és középcsatárát is visszavontabban játszatta, és egyfajta 4-2-4-es hadrendet hozott létre. Az addig szokásos három védő helyett négyen védekeztek, így azonban a középpályások száma lecsökkent. A visszavont középcsatár (Hidegkuti Nándor) és a jobbfedezet (Bozsik József) remekül mozgatták középen az együttest, a szélekről pedig Budai László és Czibor Zoltán támogatták az összekötőket. Egy ehhez hasonló rendszert alkalmazott később a világbajnok brazil labdarúgó-válogatott is.

1. aranyérem az 1952. évi helsinki olimpián (a döntőben 2–0 Jugoszlávia ellen [Magyarország javára]);
2. aranyérem az 1948–1953-as Európa-kupában (ötcsapatos sorozat, körmérkőzéses rendszerben);
3. Anglia – Magyarország, 3–6, London, 1953 (a sportág kitalálói azelőtt sohasem vesztettek a Wembley-ben a kontinensről jött csapat ellen);
4. ezüstérem az 1954-es svájci világbajnokságon (a döntőben 2–3 az NSZK ellen).

A selejtezőben Czibor és Kocsis góljaival 2–1-re győzték le Romániát. A nyolcaddöntőben Olaszországot 3–0-ra, a negyeddöntőben Törökországot 7−1-re, az elődöntőben Svédországot verték 6−0-ra. A döntőben Puskás és Czibor találataival Jugoszláviát 2–0-ra győzték le és megszerezték az aranyérmet.

Bővebben: A magyar labdarúgó-válogatott 1953. november 25-i mérkőzése

A csapat és kapitánya, Puskás Ferenc a világ sporttörténetébe végleg az 1953. november 25-i Anglia elleni győzelmével iratkozott be.

Anglia–Magyarország 3:6 (2:4), Wembley Stadion, 105 ezer néző, vezette: Leo Horn (holland)

Anglia: Merrick, Ramsey, Eckersley, Wright, Johnston, Dickinson, Matthews, Taylor, Mortensen, Sewell, Robb

Szövetségi kapitány: Walter Winterbottom

Magyarország: Grosics (78.p Gellér Sándor), Buzánszky, Lóránt, Lantos, Hidegkuti, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Puskás, Czibor

Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Gólok: Sewell (15. perc), Mortensen (37. perc), Ramsey (57. perc, 11-esből); illetve Hidegkuti (1. perc, 21. perc, 53. perc), Puskás (24. perc, 28. perc), Bozsik (50. perc)

Az Aranycsapatot a szakemberek világbajnokság győzelemre esélyes csapatai közé sorolták az 1954-es svájci mérkőzésfolyam végéig. Sorsolás alapján Németországgal, Törökországgal és Dél-Koreával került egy csoportba. Dél-Korea ellen 9-0-s győzelemmel szerepeltek a magyarok, vb-csúccsal, amelyet csak húsz évvel később Jugoszlávia–Zaire tudott beállítani. A második csoportmérkőzésen a Német Szövetségi Köztársaság válogatottja következett, amely kissé tartalékosan állt ki az összecsapásra (ennek később jelentősége volt még a torna folyamán), a magyaroknak nem okozott gondot ez a meccs sem, mivel 8-3-as győzelmet arattak. A győzelem felett érzett örömbe üröm is vegyült, mivel Puskás Ferenc a csapat kapitánya súlyos bokasérülést szenvedett a mérkőzésen.

A negyeddöntőben került sor az ún. "berni csatára" a Magyarország-Brazília mérkőzésre, ahol egy magyart, Bozsikot és két brazilt állított ki Ellis játékvezető. A brazilok nem tudták elviselni a 4-2-es vereséget és a meccs lefújása után nekirontottak a magyar csapat játékosainak és szakvezetőinek. A hatalmas verekedésből egy játékos maradt ki mindössze, a sziklakemény játékáról híres Lóránt. Az elődöntő hozta a világbajnokság talán legjobb meccsét ahol 2-2 után a hosszabbításban Kocsis Sándor két gyönyörű fejesgóljával 4-2-re a magyarok megverték a címvédő Uruguayt.

A döntőre Bernben a Wankdorf-stadionban került sor és az ellenfél az egyszer már legyőzött NSZK gárdája volt. A csapat szakvezetője Sebes Gusztáv némileg felforgatta a csatársort, mivel az előző két mérkőzést kihagyó Puskás ismét játékra jelentkezett. Puskás beállítása a csapatba azóta is örök vitatéma a szakemberek és a szurkolók körében, mivel többen is azon a véleményen vannak, hogy a balösszekötő nem volt teljesen egészséges, mégis vállalta a játékot. A magyar csapat összeállítása a következő volt: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Czibor, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Tóth. Az eredetileg balszélső Czibor átkerült a csapatból kiszorult Budai II helyére a jobbszélre és az ő helyén pedig Tóth kezdett. A német szövetségi kapitány Sepp Herberger hat helyen változtatta meg csapatát a 8-3-as meccshez képest és ezt a lépést azóta is Herberger cselének emlegetik, mivel sokan úgy vélik, hogy a német kapitány tudatosan tévesztette meg a magyarokat az első meccsen a németek tartalékos összeállításával.

A döntő napján erősen esett az eső, ami a német csapatnak kedvezett, mivel a csapat cipőszállítója az Adidas, egy újdonságnak számító, cserélhető stoplis cipővel látta el a csapatot. Ennek köszönhetően a német játékosok sokkal könnyebben tudtak mozogni az erősen felázott talajon. Ez jelentősen befolyásolta a mérkőzés alakulását, sőt egyesek szerint döntő szerepet játszott a végeredmény kialakulásában.

A döntő jól kezdődött a magyarok számára, Puskás és Czibor korai góljával 8 perc alatt elhúztak 2-0-ra az esőtől felázott mély talajon. A 19. percben mégis 2-2 állt az eredményjelzőn Rahn és Morlock jóvoltából. Ugyanez maradt az állás a 84. percig, amikor Rahn csípett el egy átadást, csinált egy cselt balra befelé és a labdát a csúszós talajon a kissé késve elvetődő Grosics mellett a kapu jobb oldalába rúgta, ezzel 3-2-re módosítva az állást. A hátralévő 6 percben Puskás hiába rúgott gólt, mivel azt tévesen Ling játékvezető les miatt nem adta meg. A hármas sípszó után a mérhetetlenül elkeseredett Puskás gratulált Fritz Walternak, az újdonsült világbajnoknak.

1956 július elején leváltották a csapat gyengébb eredményei miatt szövetségi kapitányi tisztéből Sebes Gusztávot, Bukovi Mártont nevezték ki helyébe. Az OTSB úgy határozott, nem küld labdarúgókat a melbourne-i olimpiára.^[6]

Még az októberi forradalom előtt az Aranycsapat Bécsben október 14-én 2:0-ra megverte az osztrák válogatottat. A forradalom alatt a csapat gerincét alkotó Honvéd csapata november elején Bécsbe utazott, hogy lekössék az Athletic Bilbao elleni mérkőzést és nyugat-európai turnét. Párizsban a Racing Paris, Spanyolországban az Athletic Bilbao, FC Barcelona, Sevilla FC ellen mérkőztek.

Mivel 3:2-re kikaptak az Athletic Bilbao ellen, emiatt decemberben Brüsszelben Európa-Kupa-visszavágót játszottak, mert Budapesten nem lehetett.^[7] Az eredmény 3:3 lett. Ezután illegális dél-amerikai turnéra indult a csapat nagy része, melyet az MLSZ nem engedélyezett. 1957 januárjában Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, Grosics Gyula Bécsben úgy határoztak, nem térnek vissza Magyarországra, disszidálnak.^[8] Grosics Gyula azonban júliusban visszatért Magyarországra.^[9]

Így esett szét az Aranycsapat.

Az Aranycsapat tagjai közül elsőként Zakariás József balfedezet hunyt el 1971-ben, 47 évesen, utoljára Buzánszky Jenő jobbhátvéd 2015-ben, 89 évesen.

A népnyelv az Aranycsapat 12. játékosának Szepesi György rádióriportert tartotta, aki a csapat világraszóló sikereit közvetítette.^[10][11]

Az aranycsapat megjelenik a Puskás című musicalben is.

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranycsapat témájú médiaállományokat.

• Aranycsapat lap hu
• "6:3" -A magyar válogatott teljes futball mérkőzése, 1953. november 25. Wembley Stadion, London
• Hungary's Famous Victory
• Puskás Ferenc.lap.hu – linkgyűjtemény
• Párhuzamos életrajzok – Ezüstkapitányok – Dr. Dietz Károly és Sebes Gusztáv
• Rejtő László: Az aranycsapat és árnyai; Sport, Budapest, 1966 (Színes sportkönyvtár)
• Aranycsapat. A film születése, és ami a filmből kimaradt...; interjúk, dokumentumvál. Surányi András, sajtó alá rend., szerk. Hernádi Miklós; Mafilm, Budapest, 1982
• Kő András: Szemétből mentett dicsőségünk. Volt egyszer egy aranycsapat...; Magyar Könyvklub, Budapest, 1997
• Fried Tamás: Az aranycsapat sportorvosának titkaiból; Urolseb BT, Debrecen, 2000
• Borsi-Kálmán Béla: Az aranycsapat és a kapitánya. Sorsvázlatok a magyar futballpályák világából; Kortárs, Budapest, 2008
• Horváth H. Attila: Informális tanulás az Aranycsapat korában. Tanulási színterek vizsgálata Puskás és Deák mikrokörnyezetében; Gondolat, Budapest, 2011
• Aranycsapat. Emlékalbum; összeáll., szerk. Őry László; Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület, Budapest, 2013
• Kalman Toth: Puskás és az Aranycsapat diadalai / The zenith & decline of the Hungarian Golden Team; Kiskapu, Budapest, 2014
• Bodnár Zalán–Szöllősi György: Az Aranycsapat kincseskönyve; Twister Media Kft., Budapest, 2015
• Gál László: Az Aranycsapat elfeledett legendái. Tóth II József és Várhidi Pál élete; Aposztróf, Budapest, 2015 (Halmay könyvek)
• Szabó Lajos–Millisits Máté: Az Aranycsapat MTK-s csillagai / Golden team stars from the MTK; Magyar Olimpiai és Sportmúzeum–Zuglói Cserepes Kulturális Nonprofit Kft., Budapest-Zugló, 2016
• David Bailey: Az Aranycsapat története; ford. Illés Róbert; 2. átdolg. kiad.; Helikon, Budapest, 2019