Ez a szócikk a városi főbíró, költő, történetíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Enyedi István (egyértelműsítő lap).

Enyedi István (Nagybánya, 1619. előtt – Nagybánya, 1698. után) városi főbíró, költő, történetíró.

Enyedi Márton nagybányai főbíró fia; Debrecenben tanult, ahol 1619. május 15-én lépett a felső osztályba. Utóbb Nagybányán tevékenykedett, ahol a város jegyzője és 1677-től 1694^[1]-ig, majdnem szakadatlanul főbírája volt.

• Latin hőskölteménye Jean Gerson Dissertatiójában (Franekera, 1686) jelent meg.
• 1665-ben írta Erdélynek négy esztendők alatt történt keserves viszontagságairól című emlékiratát, amely az 1657–1660. évek eseményeit foglalja magában II. Rákóczi György fejedelem lengyelországi hadjáratától bukásáig. Latin nyelvű címe: Occasio suscepti itineris et belli principis Rákóczi II. in Poloniam. Kiadta Mikó Imre gróf az Erdélyi Történelmi Adatokban (IV. kötet. Kolozsvár, 1862.) II. Rákóczy György veszedelméről 1657–1660 címen.
• Magyar nyelvű levele Teleki Mihályhoz Nagybányáról (1671. július 29.) az Irodalomtörténeti Közleményekben jelent meg (I. 136.)

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. ABC03609/03786htm. o.  
• Petőfi Irodalmi Múzeum
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.