Elsa Martinelli, született Elisa Tia (Grosseto, 1935. január 30. – Róma, 2017. július 8.) olasz modell, színésznő.
Életrajza
Divatmodell volt. A Life című amerikai képeslapban megjelent fotója alapján Hollywoodba szerződtették, ahol Kirk Douglas partnereként szerepelt Andrew de Toth (Tóth Endre) Az indián harcos című filmjében. Olaszországba visszatérve rövidesen ismert sztár lett. Kezdetben főként csinos fiatal lányokat alakított, jellemábrázolási képessége azonban széttörte a vonzó külseje teremtette szerepkör korlátait. Olyan világsikerű filmeknek köszönhette népszerűségét, mint Claude Autant-Lara Vörös és fekete (1954) című munkája, melyben Gérard Philipe, Danielle Darrieux és Antonella Lualdi oldalán villant fel, majd Mauro Bolognini A vagányok éjszakája (1959) című filmjében Rosanna Schiaffino partnereként. A francia Gérard Oury A fenyegetés (1961) című munkájában Robert Hosseinnel és Marie-José Nattal, illetve az amerikai Howard Hawks Hatari 1961 című filmjében John Wayne partnereként ismerte meg az európai közönség. Huszonötnél több vígjátékban, krimiben és kosztümös, egzotikus kalandfilmben alakított szerepein kívül – szépsége mellett – színészi képességei is bizonyította például Orson Welles A per (1962) című alkotásában, Anthony Perkins és Jeanne Moreau oldalán. Anthony Asquith Hotel International (1963) című munkájában pedig Elizabeth Taylor és Richard Burton partnere. Denys de la Patelliére–Noël Howard Istenek sakktáblája – Marco Polo (1965) című kosztümös filmjében Horst Buchholz és Omar Sharif oldalán, Elio Petri A tizedik áldozatában (1965) Marcello Mastroianni; Vittorio De Sica Hollywoodban forgatott A nő hétszerjében (1966) Shirley MacLaine; Christian Marquand–Giancarlo Zagni Candy-jéban (1969) Marlon Brando partnere. S fontos karakterszerepeket játszik Mel Stuart Ha kedd van, akkor ez Belgium (1969) című, világsikert aratott vígjátékában. További szerepei közül említésre érdemes még Alberto Lattuada A barátnő (1969) és André Cayatte Az útirányok Kathmanduba (1969) című munkája. Elsa Martinelli (1968)-ban elvált első férjétől, majd feleségül ment a híres fotóművészhez, Willy Rizzóhoz, s ezután a 70-es években visszavonult a filmezéstől. Bő másfél évtizeddel később tért vissza a felvevőgép elé Sergo Corbucci Paranormális fenomén vagyok (1986) című filmjében, Alberto Sordi partnereként. Majd egy nagy sikert aratott, sokrészes tv-filmsorozatban vállalt főszerepet, amely pályakezdésének mikrovilágába vezeti vissza: a divatszalonok, divatbemutatók környezetében játszódik.
Filmjei
Mozifilmek
Tv-filmek
- Astuzia per astuzia (1979)
- Atelier (1986–1987)
- Il barone (1995)
Tv-sorozatok
- The Rogues (1964, egy epizódban)
- Az Angyal visszatér (Return of the Saint) (1979, egy epizódban)
- Alles Glück dieser Erde (1994, egy epizódban)
- Gőg (Orgoglio) (2004, egy epizódban)
Díjai
- Berlini Nemzetközi Filmfesztivál
Jegyzetek
|
---|
1956–1980 | |
---|
1981–2000 | |
---|
2001–2020 | |
---|
|