PROFILPELAJAR.COM

	Egressy Béni
	Barabás Miklós festménye (1889)
	Életrajzi adatok
Születési név	Galambos Benjámin
Született	1814. április 21.; Sajókazinc
Elhunyt	1851. július 17. (37 évesen); Pest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Házastársa	König Róza (1842–1851)
	Pályafutás
Műfajok	népies műdalok
Aktív évek	1840–1851
Hangszer	spinét, zongora
Tevékenység	zeneszerző; színész; fordító; librettista;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Egressy Béni témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21.^[1] – Pest, 1851. július 17.)^[2] zeneszerző, író, színész. A Szózat megzenésítője.

Élete

Nemes egresi Galambos Pál (néhol csak Egresi) református lelkipásztor és Juhász Julianna fia. Iskoláit a miskolci református gimnáziumban és a sárospataki főiskolán végezte. Kedvezőtlen anyagi viszonyai miatt (apja időközben meghalt, özvegyet és hat gyermeket hagyván hátra) nem folytathatta iskoláit, 1833-ban Mezőcsáton iskolamesterséget vállalt; ez időből valók zsoltártanulmányai, melyekhez később mint színész is visszatért. Másodizben is Szepsiben, Abaúj megyében vállalt segédtanítói hivatalt és mint ilyen látogatta meg 1830-ban bátyját, Egressy Gábort, aki már akkor a kassai színtársulat tagja volt. E látogatás elhatározta jövőjét: kardalnoknak állott. 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel.

Mindeddig inkább hajlam vezette, mint a készültség biztos tudata. A színészi pályán tanult meg franciául, olaszul és németül. A hangjegytant csak hírből ismerte; ezért éjjel-nappal tanult, tenorrá akarta magát kiképezni és valódi művelt színésszé. Mindazonáltal nem hagyott föl tehetsége próbálgatásával a budai színpadon sem. Mikor a budai színtársulat 1837-ben Pestre, a nemzeti színházba költözött, minden reménye füstbe ment és 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. Havival gyalog indultak útnak és megjárták Fiumét, Triesztet, Velencét, Padovát és Milánót; e helyekről küldött leveleinek egy részét az akkori magyar lapok közölték. Másfél évet töltött itt nélkülözés és tanulmány, szenvedés és gyönyör közt.

1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként.

Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban.

Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is.^[3] Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára azonban tíz évvel később, 1861. március 9-én került sor.

Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. Felgyógyultáig Borsodba, Csátra vonult egy jó barátjához, ahol Szent Dávid zsoltárainak, amint a reformátusoknál francia hangzat szerint elfogadták, orgonára tételével foglalkozott. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra.

Összesen 47 zeneművet írt, melyek közül 35 jelent meg nyomtatásban. Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget.

Az elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten. Özvegyét König Rózát Csengery Antal vette nőül.

Dalai

1844-ben dalaival olyan ismert lett országszerte, hogy a „a magyar nóta atyja” megnevezéssel kezdték őt illetni.

Cím	Szövegíró
A virágnak megtiltani nem lehet	Petőfi Sándor
Este későn ne járj hozzám
Ereszkedik le a felhő	Petőfi Sándor
Ez a világ amilyen nagy	Petőfi Sándor
Fiúk az isten áldjon meg	Petőfi Sándor
Hegedűszó, furulyaszó, cimbalom	Petőfi Sándor
Hej, huj, magyar ember	Vahot Imre
Hull a levél a fáról	Petőfi Sándor
Juhász a hegy oldalán	Erdélyi Gyula
Juhászlegény, szegény juhászlegény	Petőfi Sándor
Kis szekeres, nagy szekeres
Kis furulyám szomorúfűz ága	Petőfi Sándor
Klapka-induló	Thaly Kálmán
Kossuth-nóta (vitatott)	Balkányi Szabó Lajos
Mi füstölög ott a síkon	Gaál József
Ne menj rózsám a tarlóra	Kisfaludy Károly
Télen-nyáron pusztán az én lakásom	Tompa Mihály

Emlékezete

Egressy Béni Művelődési Központ, Kazincbarcika
Mellszobor, Kazincbarcika
Falfestmény, Kazincbarcika
Kazincbarcika, Egressy Béni út^[4]
Szülőházán emléktábla (1994), Kazincbarcika
Mellszobor (1989), Simontornya
Családi emléktábla (1988), Sajókápolna
Emléktábla a református iskola falán (1933), Mezőcsát
Hősök Kertje emléktábla (2009), Ónod
Emléktábla Budapesten
Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, Budapest, XXI. kerület
Révkomárom, Emléktábla (2001)
Révkomárom, egészalakos szobor (2018)
Egressy Béni Városi Művelődési Központ, Révkomárom (2020)
Komárom, Egressy Béni utca
Komáromi Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola
A Jeles magyarok bélyegsorozatban: 200 éve született Egressy Béni (2014)
Egressy Béni Általános Iskola, Gyöngyös (1966)
Egressy Béni Zeneiskola, Miskolc
Egressy Béni emléktábla, Miskolc (2014, Papszer 1.)
2006 Szepsi, szobor^[5]

Képgaléria

Kő Pál: Egressy Béni (Miskolc, 2016)
Simontornya
Nagy István János alkotása: Egressy Béni mellszobra szülőhelyén
Révkomárom
Budapest
Egressy Béni sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-26. Jánosi András alkotása
Fogadj Isten – Liszt Ferencnek ajánlott darabja
Egressy Béni emlékpénzérme, 2014, tervező: ifj. Szlávics László
Egressy Béni emlékpénzérme 2014, tervező: ifj. Szlávics László
Révkomárom 2018

Jegyzetek

↑ familysearch.org Sajókazinci református lelkészhivatalának keresztelési anyakönyve 1814/150
↑ Pest-Kálvin téri református egyházközség halotti anyakönyve, 1851.
↑ Don Pasquale
↑ Kazincbarcika utcanevek
↑ emlekhelyek.csemadok.sk; Kovács László 2024: Emlékművek emlékhelyek. Dunaszerdahely, 84

Források

Filharmónia Kislexikon
Magyar életrajzi lexikon
Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest: Zeneműkiadó. 1986. 106–107. o. ISBN 963 330 599 3
Pivárcsi István: Magyar zeneszerzők kalandjai. Google könyvek (Hozzáférés: 2016. május 14.) arch ISBN 978-963-376-218-9
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.

Irodalom

Bérczessi B. Gyula: Tollal – lanttal – fegyverrel. Egressy Béni élete és munkássága. Budapest, 1986. Szerző kiad. ISBN 9635005040
Major Ervin: Adalékok Egressy Béni életéhez (Zenei Szemle, 1929)
Major Ervin: A népies magyar műzene és a népzene kapcsolatai. Budapest, 1930
Kárpáti Béla: Borsodi szép-históriák Miskolc, 1995. Klaviatúra Kiadványszerkesztő BT. – 55-58. oldal, ISBN 963-04-5336-3 Kárpáti Béla: Borsodi szép-históriák (pdf-formátumban) – OSZK