Gyermekkorától foglalkozik énekléssel. A nyilvánosság előtt először 16 évesen, 1989-ben tűnt fel, a Lengyel Televízió (TVP) egyik tehetségkutató műsorában, amit – Sam Brown egyik slágerével, a Stop című dallal – meg is nyert. 1990-ben részt vett az Opolei Lengyel Dalfesztiválon(wd), ami már komolyabb elismerést jelentett a számára. A következő három évben az egyik legnépszerűbb és legtöbbet előadott lengyel musicalnek, a Metro-nak volt az egyik szereplője. 1993-ban megnyerte a Baltikumi Dalversenyt.
Eurovíziós Dalversenyen
1994-ben ő volt az első lengyel énekes, aki az Eurovíziós Dalfesztiválon részt vett. Második lett a To nie ja (Ez nem én vagyok) című dalával, amellyel egyben történelmet írt, ugyanis addig sosem fordult elő e fesztiválok történetében, hogy egy ország a debütálásának évében rögtön második helyezést érjen el a versenyen. A dalban egyébként Edyta arról énekelt, hogy ő nem a bibliai Éva, akit meg kell vetni, hanem azért van, hogy szeretve legyen. A zsűri által megtekintett próbán azonban eleinte még úgy tűnt: Edytát kizárhatják a versenyből – dalát ugyanis angol nyelven énekelte el, ami akkor még szemben állt a verseny hatályos szabályaival. Eredményével ő hozta az eddigi legjobb lengyel szereplést a dalversenyen. A dal megjelent Once in a lifetime címmel angolul is.
Még abban az évben leszerződött az EMI Music Polandnál, ahol elkészítette első lemezét, Dotyk (Érintés) címmel. Az albumból 5 millió darab kelt el a lengyel piacon, emellett a Jestem kobietą (Nő vagyok) című dala is máig az egyik legnépszerűbb dala lett.
