Edward Herbert
William Larkin festménye (1609 és 1610 között)
Született	1583. március 3.[1][2][3] Eyton on Severn
Elhunyt	1648. augusztus 20. (65 évesen)[4][1][3] 1648. augusztus 5. (65 évesen)[5] London
Állampolgársága	angol
Házastársa	Mary Herbert[6]
Gyermekei	Richard Herbert, 2nd Baron Herbert of Chirbury unknown Herbert unknown Herbert unknown daughter Herbert unknown daughter Herbert
Szülei	Magdalen Herbert Richard Herbert, Lord of Cherbury
Foglalkozása	filozófus költő diplomata történész katona politikus író
Tisztsége	Anglia parlamentjének tagja parlamenti tag (1601) parlamenti tag 1604-11 között
Iskolái	University College, Oxford
Sírhelye	St Giles in the Fields
A Wikimédia Commons tartalmaz Edward Herbert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Edward Herbert (Eyton-on-Severn, Shropshire, 1583. március 3. – London, 1648. augusztus 20.) angol filozófus, a deizmus megalapítója.

Oxfordban végezte tanulmányait, majd kalandokban bővelkedő utazásokat tett Franciaországban, Flandriában, a Német-római Birodalomban, Svájcban, Itáliában. 1616-tól a francia királyi udvarnál követ, 1625-től Írország peerje, 1630-tól angol peer Cherbury báró melléknévvel. Az angol király és a parlament közötti viszály kitörésekor Cherbury a parlament pártjára állt. 1648-ban hunyt el.

Politikai működése közben irodalommal is foglalkozott. Fő műve a De veritate prout distinguitur a revelatione, a verosimili, a possibili et a falso (Párizs, 1624). Később ezt a művét folytatta tulajdonképpen a De causa errorum gione gentilium, errorumque apud eos causisban (1645). Cherbury a közös, természeti vallás igazságait keresi, és a következő öt tételt állapítja meg ilyeneknek:

• 1) egyetlen legfőbb lény létezik;
• 2) ezt a lény tisztelni köteles az emberiség;
• 3) az erényesség és a jámborság az Istentisztelet legfontosabb része;
• 4) az előzőekben való vétkezést megbánás kövesse;
• 5) Isten igazságossága és jósága miatt a bűn büntetést, az erény jutalmazást von maga után mind ebben, mind a földöntúli életben.

Cherbury tehát a vallást az észből származtatja, rendszere vallási racionalizmusnak is nevezhető. Őt tartják az angol deizmus megalapítójának, követői John Toland, Anthony Collins, és Matthews Tindal voltak.

• Herbert (1). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X