PROFILPELAJAR.COM

	ERDÉRT Zrt.
Típus	üzleti vállalkozás
Alapítva	1951
Székhely	Budapest, Magyarország
Vezetők	Nagy Imre vezérigazgató
Iparág	faipari kereskedelem
Termékek	fűrészáru ; lap-lemez termékek; gyalult termékek; hengeresfa
Alkalmazottak száma	495
	Sablon • Wikidata • Segítség

Az ERDÉRT illetve előde a FÜRFA 1951-ben az államosításra került erdők, faipari vállalatok és a faanyagot felhasználó vállalatok – többek között az építőipar és bútoripar – egységes magyar szabvány szerinti ellátására alakult. A későbbiekben nemcsak fakereskedelmi tevékenységet látott el, hanem faanyag-gazdálkodással is foglalkozott. Megalakulása (1951) óta 100%-ban magyar tulajdonban lévő faanyag kereskedelmi vállalkozás. Nemzetközi kereskedelmi hálózattal, stabil beszállítói háttérrel, valamint hazai és külföldi termelő bázisokkal rendelkezik.

Termékei

Termékszerkezetében uralkodó helyet foglalnak el a fenyő termékek – azon belül is a különféle fűrészáruk – és a lap-lemez termékek. Nagyságrendben ezt követik a saját gyártású hajópadló, lambéria és faházborító elemeik, majd a lombos áruk. Állandóan növekszik az úgynevezett egyéb termékek részesedése, ami a termékkínálat bővüléséből ered, tükrözve a piaci igények mind szélesebb kielégítésére való törekvést.

Működése

Alapvetően kereskedelmi cég, de gyártó tevékenységük is van. Tuzséron található fűrészüzemük, valamint az Oroszországban és Ukrajnában van vegyesvállalatuk. Az értékesítéshez az árualapot döntően importból szerzik be, ezen belül a meghatározó fenyőrönköt és fűrészárut nagyobbrészt Oroszországból, kisebb hányadban Fehéroroszországból, Szlovákiából, Ukrajnából és Romániából. A lombos fűrészáru főbb szállítói a hazai erdőgazdaságok. A lap-lemez termékek közül a faforgácslapokat és OSB-lapokat belföldről, a farostlemezt részben belföldről, valamint orosz, román és ukrán importból, a rétegelt lemezeket orosz, román, fehérorosz és indonéz importból, egyes lap-lemezféleségeket pedig nyugati importból biztosítják. Az értékesített termékek nagy része belföldön talál gazdára, főbb vevőik a nagyobb építőipari, épületasztalos-ipari, bútoripari vállalkozások, valamint a kisebb bútorgyártók, burkolóanyag-gyártók, építési vállalkozók, belsőépítészek és viszonteladók. Főbb exportpiacaik: Ausztria, Németország, Olaszország, Hollandia, Görögország.

Kereskedelmi hálózata

Országos kereskedelmi hálózattal rendelkezik, 3 facentrumuk – melyek elsősorban kiskereskedelmi egységekként működnek – (Budakeszi, Debrecen és Békéscsaba) és Tuzséri központjuk, valamint fűrészüzemük több, mint 100 viszonteladót szolgál kis hazánkban.

A cég környezetvédelmi és minőségpolitikáját igazolják a különböző hazai és nemzetközi tanúsítványok és az ERDÉRT minőségi osztályozás is. Az termékeiken használt FSC jelölés bizonyítja, hogy az alapanyag minősített, a jövőre is gondoló, ún. tartamosan kezelt erdőből származik.

A cég története

Az 1949-ben végrehajtott teljes körű államosítások szükségessé tették a faértékesítés állami szervezetének kialakítását is. Az első átmeneti megoldások után 1951. július 1-jén alakult meg a fa-nagykereskedelem központi szervezete. Akkori néven Fűrészeltfa Értékesítő Vállalat (FÜRFA), ez volt az ERDÉRT jogelődje. 1953-tól a megnövekedett, hatalmas feladatoknak megfelelően a vállalat neve is megváltozott, s mint Erdőgazdasági és Faipari Értékesítő és Készletező Vállalat folytatta széles körű tevékenységét, amely az egész hazai iparifa termelés és a teljes faimport nagykereskedelmi forgalmazását jelentette.

Induláskor a vállalat létszáma mintegy 700 fő volt, mely a gyors növekedésnek és alulgépesítettségnek köszönhetően a hetvenes években meghaladta a 6.000 főt.

Egészen a rendszerváltásig az ERDÉRT feladata és kötelessége volt a fagazdaságban a piaci egyensúly biztosítása és a készletezésnek olyan üzletpolitikai megoldásokat kellett folytatni, ami a termelők munkájának biztos hátterét nyújtsa.

1957-ben indult a Tuzséri telep. A beruházási munkák 1962-ig tartottak. Célja a Szovjetunióból beérkező teljes famennyiség fogadása, kezelése és szükséges feldolgozása. 1968-tól már Közép-Európa legnagyobb fatelepe működött Tuzséron, mintegy 62 hektáron. A telepen 8 km rakodóút, valamint 28 km vágányhálózat állt rendelkezésre. Három ERDÉRT telep (Tuzsér-Vásárosnamény-Mátészalka) évente mintegy 1.000.000 m3 fűrészárut, és ugyancsak 1.500.000 m3 nagyságrendű hengeres faféleséget importált a Szovjetunióból.

Árbevételt tekintve cégszinten, az induláskori (1951) mintegy 700 milliós bevételt gyorsan növelte, s már 1957-ben elérte az 1 milliárd forintot, majd 1970-ben már 6,6 milliárd forint volt. Ekkor már 16 teleppel és hatalmas központi szervezettel rendelkezett a cég.

Érdemes megjegyezni, hogy az ERDÉRT faháztermelő és értékesítő szervezete világszínvonalon végezte munkáját, melyet 1965-ben kezdett meg (ERDÉRT faházak megtalálhatók Kölntől Moszkváig számos településen). Más források szerint 1968-tól kezdte gyártani a vállalat a könnyen felismerhető, jellegzetes ERDÉRT faház típusokat. (16-63 négyzetméter közötti alapterülettel, emeletes és földszintes, további extraként teraszos változatban is, zsaluval árnyékolható ablakokkal stb.)^[1]

A cég nagy szerepet vállalt a hazai farost és faforgácslap gyártás területén. A Mohácsi Farostlemezgyár fejlesztésében például szerves része volt, hiszen több százmillió forintos vállalati fejlesztési összeget bocsátott az új létesítmények számára. A vásárosnaményi faforgácslap-gyár pedig az ERDÉRT vállalat egyik telepe volt.

Fenyő fűrészáru máglyatér a régi budapesti (pestszentlőrinci) 11-es telepen (Auchan áruházat terveznek építeni a helyére).

Jelenlegi adatok

Az Erdért Zrt. felügyelö bizottsága 2012.06.06-án a cég felszámolásáról döntött. Az ERDÉRT márkanevet – jogilag és gyakorlatilag – a 2008-ban alakult ERDÉRT-Tuzsér Faipari Zrt. birtokolja. A Tuzséron lévő faipari üzem Magyarország legnagyobb fenyő fűrészáru termelő üzeme. Telephelyei a Budakeszin illetve Debrecenben lévő ERDÉRT telepek is.