A hazai klasszicista szobrászat egyik legtöbbet foglalkoztatott mestere asztalos családból származott. Dunaiszky László, Henrik, Gusztáv és János Lőrinc fiai is szobrászok, illetőleg kőfaragók lettek.
1800-tól Besztercebányán Barger Márton fafaragó műhelyében dolgozott. 1804-től Bécsben a képzőművészeti akadémiára iratkozott, ahol mesterei Heinrich Füger és Johann Martin Fischer voltak. 1809-től Pesten élt, s korának legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrásza volt, 1865-ig sikeres kőfaragó- és szobrász céget működtetett, ahol fiai is dolgoztak. Számos egyházi szobrot, síremléket, épületdíszt készített. A pesti megyeháza díszterme számára készített portrésorozatának nagy része elpusztult. Az 1830-ban Pesten megrendezett első nyilvános művészeti kiállításon Luther és Almássy Mihály alabástrom mellszobrát mutatta be. Az 1828-ban Pest város vezetősége által a Ferenciek terére szánt közkútra kiírt pályázaton egykori akadémiai tanárának, Johann Martin Fischernek a bécsi Franziskanerplatzon lévő Mózes-kútja nyomán készített tervvel vett részt. Bár a tízparancsolat kőtábláit tartó géniuszt, ill. Mózest ábrázoló kútterve sikert aratott, anyagi okok miatt nem valósították meg.
Műveiből
Dunaiszky az elsők közé tartozott, aki a bécsi akadémián tanult és az akadémiai szobrász megkülönböztető címet használta, bizonyára fontos szerepe volt a bécsi klasszicizmus szobrászi felfogásának átplántálásában Magyarországra. Gazdag munkássága és számos munkatársa révén ez a felfogás széles körben terjedt el.
Egyházi épületek homlokzat-díszítése, berendezése
Ávilai Szent Teréz kőszobra a pesti terézvárosi templom homlokzatán, 1811.
A békéscsabai evangélikus templom főoltárának faragott díszei, a szószéke, és márvány keresztelő medencéje, 1822-1823.
Az iharosberényi római katolikus templom oltárának tabernákuluma, 1826.
Cegléd, Szent Kereszt-főplébániatemplomának szentélyben a védett főoltárkép, mely Jézus szenvedését ábrázolja. A kis angyalszobrocskák szintén tőle származnak. 1827-1830.
Az Október 6. utca 10. szám alatti ház homlokzatdíszítése, 1819.
Török-patika allegorikus faragványai, 1922.
A pesti Kemnitzer-ház („Két török-ház”) oromzatára helyezett törökök fekvő alakja, 1822.
Ruszwurm cukrászda faragványai, 1827.
Az Október 6. utca 20. szám alatt álló ház Flóra fülkeszobra (jelenleg az Arany János utca 15. kertjében áll [1]).
Gömöry Károly megrendelésére hat gyógyszerészeti vonatkozású aranyozott puttós reliefet készített a pesti „Szent Lélek” patika bútorzatának díszítésére (1813). Eredeti formájában beépítve a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban van.[2]
Vadember dombormű az Erényi-ház homlokzatán Budapest VII. Károly körút 15.
![[2]](http://www.hung-art.hu/kep/d/dunaisz1/muvek/patika.jpg){kind=link}