Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Dubna (Дубна́)
Dubna címere Dubna zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Moszkvai terület
Rang	város
Alapítás éve	1956
Polgármester	Valerij Prokh
Irányítószám	140472
Körzethívószám	49621
Testvérvárosok	Lista Givat-Smúél, La Crosse, Alusta, Gołdap, Kurchatov, Lincang
Népesség
Teljes népesség	74 032 fő (2024)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	125 m
Terület	7,1 km²
Időzóna	moszkvai idő, UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 56° 44′ 11″, k. h. 37° 09′ 45″56.736388888889, 37.162556.736389°N 37.162500°EKoordináták: é. sz. 56° 44′ 11″, k. h. 37° 09′ 45″56.736388888889, 37.162556.736389°N 37.162500°E
Dubna Pozíció a Moszkvai terület térképén
Dubna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubna témájú médiaállományokat.

Dubna (oroszul: Дубна́, IPA: [dʊbˈna]), 1958-ig Dubno, város Oroszország Moszkvai területén. Naukograd (azaz tudományos város) státusza van, otthont ad az Egyesített Atomkutató Intézetnek, a nemzetközi nukleáris fizikai kutatóközpontnak és az ország egyik legnagyobb tudományos alapítványának. Az MKB Raduga, a rakétarendszerek tervezésére és gyártására szakosodott védelmi repülőgépgyártó társaság otthona is itt található. A modern várost a 20. század közepén fejlesztették ki, és 1956-ban kapta meg a városi státust. Népesség: 70 663 (2010. évi népszámlálás); 60 951 (2002. évi népszámlálás); 65 805 (1989-es népszámlálás).

A város 120 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, kb. 125 km-re Moszkvától északra, a Volga folyó mellett, közvetlenül az Ivanykovói-víztározótól lefelé. A tározót egy, a város határain található Volgán átívelő vízerőmű duzzasztja. A város a Volga mindkét partján fekszik. A város nyugati határát a Volgával összekötő Moszkva-csatorna, míg a keleti határt a Volgához csatlakozó Dubna folyó határozza meg.

Dubna a Moszkvai terület legészakibb városa.

A Rosztov–Szuzdali Fejedelemséghez tartozó Dubna erődöt (oroszul Дубна) 1132-ben Jurij Dolgorukij megbízásából építették, és 1216-ig fennállt. Az erődítmény később elpusztult. Gorogyiscse falu a Volga folyó jobb partján áll, és a Kasini Fejedelemség része volt. A környéken található a dubnai vámhivatal (Дубненское мыто), amely a Tveri Fejedelemség része volt.

Az októberi forradalom előtt a környéken csupán néhány falu volt: Podberezje a Volga bal partján, a jobb parton pedig Gorogyiscse, Alekszandrovka, Ivanykovo, Jurkino és Kozlaki.

Közvetlenül a forradalom után Dubna környékén rendezték meg az első kollégiumok egyikét.

1931-ben a kommunista párt döntött a Volga-Moszkva-csatorna felépítéséről. Genrih Jagoda, az akkori Állami Politikai Igazgatóság vezetője lett az építésért felelős. A csatorna 1937-ben fejeződött be. A projekt részeként létrejött az Ivanykovói-víztározó és ivanykovói vízerőmű is, melynek következtében számos falu és Korcseva város víz alá merült. Dubnát Alekszandr Szolzsenyicin is említette a Gulag szigetcsoport című könyvében mint a gulág foglyok által épített várost.

A nukleáris kutatás protongyorsítójának felállításáról a szovjet kormány 1946-ban hozott döntést. A helyet, ahol a jelenlegi város található, Moszkva távolságának és a közelben lévő ivanykovói vízerőmű miatt választották. A tudományos vezető Igor Kurcsatov volt. A települést Moszkvával összekötő út és vasútvonal (főleg a gulag-fogvatartottak kényszermunkásaival való) építésének fő felügyelője az NKVD főnöke, Lavrentyij Berija volt. Három év intenzív munka után, 1949. december 13-án helyezték üzembe.

Dubna városát 1956-ban hivatalosan is megnyitották az Egyesített Atomkutató Intézettel (JINR) együtt, amely nagy nemzetközi kutatólaboratóriummá fejlődött, elsősorban a részecskefizikában, a nehézion-fizikában, a transzurán elemek elemzésében és a radiobiológiában.

A dubnai egyetemet 1994-ben nyitották meg.

A város sok zöldövezettel rendelkezik.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dubna című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.