Duba Gyula

Duba Gyula
Élete
Született1930. június 8.
Hontfüzesgyarmat, Csehszlovákia
Elhunyt2024. április 3. (93 évesen)
Pozsony, Szlovákia[1]
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regények, elbeszélések, humoreszkek, karcolatok, esszék
Első műveA nevető ember és egyéb vidám írások (1959)
Fontosabb műveiAngyal vagy madárijesztő? (1975)
Örvénylő idő (1982)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiÉrdemes művész (1983)
József Attila-díj (2004)

Duba Gyula (Hontfüzesgyarmat, 1930. június 8. – Pozsony, 2024. április 3.[2]) Kossuth- és József Attila-díjas szlovákiai magyar író.

Életpályája

1940-1944 között a Lévai Állami Gimnáziumban tanult. 1950-1954 között a kassai Gépészeti Szakközépiskolában (ma: Szakkay József Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola) tanult. 1954-1957 között a Szlovák Műszaki Egyetem Gépészeti Karán Pozsonyban folytatott felsőfokú tanulmányokat. 1957-1959 között katona volt.

1959-1968 között A Hét című képes hetilapot szerkesztette. 1968-1983 között az Irodalmi Szemle, 1983-1989 között a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztőjeként működött.

1990 óta szabadfoglalkozású író. 1993-ban nyugdíjba vonult. 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja. Pozsonyban él és alkot.

Munkássága

Novelláiban, szociografikus regényeiben (Vajúdó parasztvilág, 1974) a csehszlovákiai magyar falvak életét, sorsát örökítette meg, a lakosságcsere, az életmódváltás (parasztból munkás vagy értelmiségi) buktatóit. Humoristának indult, majd az író szatirikus éleslátása következett, hatalmas élet- és ismeretanyaga hitelesíti regényeit, elbeszéléseit, szatirikus riportjait, karcolatait, humoreszkjeit, irodalomtörténeti tanulmányait, esszéit, kritikáit.

Művei

  • A nevető ember és egyéb vidám írások (1959)
  • Szemez a feleségem és egyéb humoros írások (1961)
  • Csillagtalan égen struccmadár (elbeszélések, 1963)
  • Na, ki vagyok? (szatirikus elbeszélések, humoreszkek, 1965)
  • Delfinek (elbeszélések, 1966)
  • Főtárgyalás; Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1966 (Színjátszók kiskönyvtára)
  • Baj van a humorral (humoreszkek, karcolatok, 1967)
  • Szabadesés (regény, 1969)
  • Ugrás a semmibe (elbeszélések, 1971)
  • Valóság és életérzés (esszék, kritikák, 1972)
  • Vajúdó parasztvilág. Jelentés a Garam mentéről (szociográfiák, visszaemlékezések, 1974)
  • Angyal vagy madárijesztő? (elbeszélések, 1975)
  • Ívnak a csukák (regény, 1977)
  • Káderezés a (zseb)Parnasszuson (paródiák, 1979)
  • Az elrabolt taliga (szatírák, humoreszkek, 1980)
  • Örvénylő idő (regény, 1982)
  • Látni a célt (esszék, kritikák, vallomások, 1983)
  • Kiárusítás délelőtt (elbeszélések, 1984)
  • A macska fél az üvegtől (regény, 1985)
  • Európai magány (elbeszélések, esszék, 1987)
  • Aszály (regény, 1989)
  • Káderezés a (zseb) Parnasszuson; 2. bőv. kiad.; Madách–Szépirodalmi, Bratislava–Bp., 1990
  • A mesélő gyilkos. Játékos győzelmek és bájos kudarcok az időben; Madách, Pozsony, 1992
  • Álmodtak tengert I–II. (regény, 1993-1995)
  • Sólyomvadászat (kisregény, 1994)
  • Levél az Elnöknek (írások, gondolatok, látomások, 1997)
  • A tűzmadár. Péterke képeskönyve; Madách-Posonium, Pozsony, 1997
  • Az idő hangjai (esszék, 1998)
  • Látogatók (elbeszélések, 2000)
  • Agydaganat avagy Káderezés a (zseb)Parnasszuson; Kalligram, Pozsony, 2000
  • Halódó parasztvilág (regény, 2001)
  • Téli áradás (regény, 2002)
  • Szerelmes földrajzom. Felvidéki őrjárat (esszék, 2004)
  • Az emlékezés öröme és kockázata (esszék, 2005)
  • Az élet lehajló ága (regény, 2006)
  • Gondok emléke – emlékek gondjai. Írókról, irodalomról (2007)
  • Valami elmúlt. Regényes önéletírás; Madách-Posonium, Pozsony, 2008–
    • Erni gyermekkora; 2008
    • Erni diákkora; 2013
  • Ulysses Ontario tartományban. Esszék; Madách-Posonium, Pozsony, 2009
  • Kisebbségi irodalmi nagykávéház. Régi és új humoreszkek; Madách-Posonium, Pozsony, 2011
  • Lámpagyújtás. Emlékek, hangulatok; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2011

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek