A humoreszk prózai kisepikai műfaj. FÅ‘ jellemvonása a karcolatszerű, rövid terjedelem és az ennek megfelelÅ‘, fÅ‘ vonásokra redukált kidolgozás, valamint a könnyed, kedélyesen derűs hangulatú humor. A 19. századi, klasszikusnak nevezett válfajára az anekdotikus elemek a jellemzÅ‘ek. A 20. század elsÅ‘ évtizedeiben a műfaj egyre népszerűbbé vált, az újságÃrás és a kabarépódium jellemzÅ‘ formáinak egyike lett. A modern humoreszk a századforduló idején alakult ki; könnyed groteszkség, a nyelvi humor hangsúlyozottabb jellege és az anekdotikus hangnem hiánya jellemzi. (Stephen Leacock: Humoreszkek-válogatás, 1926; Karinthy Frigyes Görbe tükör, 1912.)
Tágabb értelmezésben a humoreszk nem csak prózai mű lehet, hanem rajz vagy zenedarab is. A zenében a műfaj egyik legismertebb darabja Robert Schumann Humoresken cÃmű műve.
Források
