Drugeth I. János

Drugeth János
Drugeth János pecsétje
Drugeth János pecsétje
Magyar Királyság nádora
Hivatali idő
1328 – 1333
ElődDrugeth Fülöp
UtódDrugeth Vilmos

Született1288 körül
Nápoly?
Elhunyt1334
Nápoly?
Pártpolitikus a politikai pártok megjelenése előtt

Gyermekei3 fiú:
Foglalkozásfőúr
Vallásrómai katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Drugeth János témájú médiaállományokat.

Drugeth János (Drugeth I. János; 1288 körül – 1333. június 15. után) frank származású magyar főnemes, Szepes és Újvár ispánja, nádor (1328–1333); Károly Róbert híve, a homonnai Drugeth család megalapítója.

Tevékenysége

Drugeth családi címer

A frank eredetű nápolyi Druget családban született. Apja, Druget János Martell Károly hűbérese volt.

1300 nyarán, amikor öccse, Drugeth Fülöp Károly Róbert kíséretének tagjaként Magyarországra utazott, ő Nápolyban maradt, és előbb II. Károly nápolyi királyt, majd I. Fülöp tarantói herceget (és címzetes konstantinápolyi latin császárt) szolgálta. Károly Róbert hatalmának konszolidálása közben (1313 után) valószínűleg többször is Magyarországra látogatott, de csak 1324 után települt át, amikor öccse (aki akkor már Magyarország nádora volt) Nápolyi Mária közvetítésével felkérte erre.

1328-ban elébb óbudai várnagy lett, majd öccse halála után (1329-ben?) ő lett a nádor és a kunok bírája. Ezeket a tiszteket haláláig (1333-ig) megtartotta. Emellett 1330-ban egyszerre hat vármegye:

ispánja is lett.[1]

1330-ban megkapta a bácsi ispánságot is, 1332-ben pedig Nevicke várát. Ezután a család székhelyét Szepes várából Nevickére költöztette át.[2]

1333. június 15. után visszautazott Nápolyba, és helyébe Károly egyik fiát, Drugeth I. Vilmost nevezte ki nádornak. A következő évben meghalt.[2]

Családja

Utódai (Miklós fia kivételével[3]) a „homonnai” előnevet viselték.

Három fiáról tudunk:

Távolabbi leszármazottai közülük a legnagyobb hírnévre homonnai Drugeth III. György (Homonnai György) jutott, mint Bethlen Gábor vetélytársa és ádáz ellensége.

Jegyzetek

Források