Drugeth I. Miklós (? – 1355. május–június) frank származású magyarosodott főnemes, Drugeth I. János középső fiaként 1354–1355-ben Magyarország országbírója.

Nápolyban született, és 1313 után nagybátyja, Drugeth Fülöp hívására települt át apjával és bátyjával, Drugeth I. Vilmossal Magyarországra.

Tekintélyesebb rokonai mellett tanult bele a politikába.

1330-ban Záh Felicián merényleténél a kis királyfiakat védve súlyos fejsebet kapott, de felépült belőle.^[2] Ezután Nagy Lajost oktatta a hadi dolgokra. A királyt az 1336-os osztrák hadjáratára is elkísérte. Az 1350-es a nápolyi hadjáraton a király Salerno városparancsnokává nevezte ki. E tisztségben három évet töltött, majd hazajött.^[3]

Sokáig kisebb tisztségeket viselt:

• pohárnokmester (1332–1343),
• ungi ispán (1343–1354), majd karrierje csúcsán, élete utolsó évében:
• országbíró (1354–1355) (MNL).

Öccsével, Drugeth II. Jánossal közösen kapták meg az Ung megyei Geren falut, ezért leszármazottait „gereni Drugetheknek” írták. A családnak ez a váltakozva gereninek, illetve geréninek nevezett ága mindössze három generációt élt meg, és Miklós dédunokáival kihalt (MÉL). Egy fia és három lánya született:

• geréni Drugeth III. János (az ő utódai a geréni ág 2. és 3. generációjának tagjai),
• geréni Drugeth Klára - Zichy Péter felesége lett,
• geréni Drugeth Julianna Teréz - először gróf Althann Mihály, majd gróf Pálffy Miklós neje volt,
• geréni Drugeth Borbála - hajadonként halt el (Nagy Iván).

• Nagy Iván: Nagy Iván: Magyarország családai III. Drugeth család (Gereni és homonnai †)
• MÉL: Arcanum: Drugeth Miklós, geréni
• MNL: Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 800. o. ISBN 963-85773-2-0