Drenova (Korça)

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Drenovë, illetve Drenova.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Ez a szócikk a korçai Drenováról szól. Hasonló címmel lásd még: Drenova (egyértelműsítő lap).
Drenova
A falu ortodox temploma
A falu ortodox temploma
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKorça
KözségKorça
AlközségDrenova
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1112 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 35′ 02″, k. h. 20° 47′ 28″40.583889°N 20.791111°EKoordináták: é. sz. 40° 35′ 02″, k. h. 20° 47′ 28″40.583889°N 20.791111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Drenova témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Drenova falu Albánia délkeleti részén, a Korçai-medence és a Morava-hegység(wd) találkozásánál, Korçától légvonalban 3,5, közúton 5 kilométerre dél-délkeleti irányban. Korça megyén és Korça községen(wd) belül Drenova alközség központja.[1] A bronzkor óta lakott település az oszmán hódoltság óta bányászfalu, Aleks Stavre Drenova albán költő szülő- és nyughelye.

Fekvése

A falu a Korçai-medence keleti peremén fekszik, északról a Bozdovec-patak (Përroi i Bozdovecit), délről pedig a Drenovai-patak (Përroi i Drenovës) völgye határolja. Nyugati irányban a Korçai-medence széles síkja terül el, a falu nyugati határában a tengerszint feletti magasság 904 méter. Keletről a Morava-hegység hegylábai, északkeletről a Szent Atanáz-hegy (Maja e Shën Thanasit, 1402 m), keletről a Szent Konstantin-hegy (Maja e Shën Kostandinit, 1438 m), délről pedig a Szent Miklós-hegy (Maja e Shën Kolit, 1445 m) szegélyezi.[2] A közeli Korçából az SH75-ös főútról leágazó műúton érhető el, de közúti összeköttetése Mborján(wd) keresztül is biztosított.[3]

Története

A Szent Konstantin-hegy lábánál az 1980-as években Petrika Lira vezetésével zajló régészeti ásatások során egy késő bronzkori, kora vaskori nyílt települést tártak fel. A gazdag leletanyagból számos korongozott kerámia, bronz ékszer, kő- és agyageszköz került elő. A barna matt festésű, hengeres vagy kúpos nyakú, vízszintes fülű kerekded agyagedények tipológiai egyezések alapján a közeli maliqi kultúrával rokonítják a korabeli drenovai népességet.[4] Megjegyzendő, hogy ez a régészeti helyszín nem keverendő a nyugat-albániai drenovai bronzkori halomsíros településsel.[5]

A középkorban feltehetően a bolgár hódítás időszakában települt be, erre utalhat a település szláv (bolgár) eredete.[6] Az oszmán hódoltság időszakában barnakőszénbányákat nyitottak a közeli hegyekben, a mborja–drenovai bányák napjainkig is a délkelet-albániai szénvidék jelentős kitermelőüzemei.[7]

Nevezetességei

Asdreni síremléke a faluközpontban

A falu ortodox templomát 1767-ben építették bizánci stílusban, ez azonban később leégett, és napjainkban már csak falai állnak.[8] Közelében modern templom áll.

A falu nevezetes szülötte Aleks Stavre Drenova, ismertebb írói nevén Asdreni (1872–1947), az élete nagy részében Romániában élt költő, publicista, a nemzeti romantika irodalmának kései képviselője. 1987-ben hamvait hazahozták és Drenova központjában temették el, ahol mellszobor és Asdreni-emlékmúzeum is őrzi emlékét.[9]

A falutól keletre terül el a Drenovai-fenyves Nemzeti Park, a korçaiak kedvelt kiránduló- és piknikezőhelye.[10]

Jegyzetek

  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  3. ↑ Shqipëria e Jugut / South Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  4. ↑ Korkuti 2013 :259–260.
  5. ↑ Harta arkeologjike 2008 :42.
  6. ↑ Ceka 2013 :515.
  7. ↑ Nagel 1989 :20., 79.; Sheme & Mara 2017 :99., 159–160.
  8. ↑ Jacques 2009 :212.
  9. ↑ Jacques 2009 :549.; Elsie 2013 :18.
  10. ↑ Dienes 2017 :130.; Parqet kombëtare 2018 :166.

Források

  • ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Parqet kombëtare 2018: Parqet kombëtare të Shqipërisë (’Albánia nemzeti parkjai’). Drejt. Latif Ajrullai, Rita Petro. Tiranë: Albas. 2018. ISBN 978-9928-282-38-5  
  • ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631