Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Donáth László (egyértelműsítő lap).

Donáth László (Etéd, 1883. április 5. – Nyárádszentsimon, 1967. december 2.) magyar református lelkész, író.

Falusi kovácsmester fia, az alsó gimnáziumot Székelyudvarhelyen, a felsőt Marosvásárhelyen végezte. A református teológián tanult egy évig Kolozsvárt, majd Debrecenben. Lelkész volt Vadasdon, Nyárádmagyaróson, Harasztkeréken, Berettyószéplakon, mint nyugdíjas tovább szolgált Havadtőn és Székelyföldváron. A Kemény Zsigmond Társaság (KZST) tagja.

Első novellái a Zord Időben jelentek meg, s a Pásztortűznek is munkatársa volt. 1927-ben a Temesvári Hírlap novellapályázatán I. díjat nyert. Anekdotikus hangvételű írásaiból kicseng a szociális igazság érvényesítésének követelése. Egy cikke a Keleti Újság 1929. szeptember 19-i számában (Üzen a sírdomb és beszél a fejfa...) indította el a dicsőszentmártoni Sipos Domokos-síremlék felállításának irodalmi mozgalmát. Irodalmi hagyatékában hat színdarab és hat kisregény maradt kéziratban, ezek közül mint korrajz kiemelkedik Kényszerszünet című önéletrajzi regénye.

• Humoros esetek (novellák, Kolozsvár, 1928)
• Jairus fia (novellák, Marosvásárhely, 1929)
• Szegény bolond (elbeszélések, Kolozsvár, 1931)
• Cserefa Gyuri (regény, Budapest, 1932)
• Tövig égő gyertya (novellák, Nagyvárad, 1934)
• Az utolsó falat kenyér (színjáték, Nagyvárad, 1939)
• A pap tehene. Elbeszélések; szerk., bev. Bölöni Domokos; Kriterion, Kolozsvár, 2013
• Zádokfa kürt. Elbeszélések; szerk. Bölöni Domokos; Kriterion, Kolozsvár, 2015

• Szentimrei Jenő: Valaki vall is, vállal is. Erdélyi Helikon, 1929/10.
• Gaál Gábor: Erdélyi notesz. Korunk, 1929/12; újraközölve Válogatott írások, I. 330-33.
• Kováts József: Jairus fia. Pásztortűz, 1930/1.
• Ligeti Ernő: Az utolsó falat kenyér. Keleti Újság, 1939. december 11.

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.