Dominic McGlinchey (Bellaghy, 1954 – Drogheda, 1994. február 10.) Észak-Írországban született köztársaságpárti fegyveres volt, akinek a nevéhez számos, a brit hadsereg, valamint az északír rendőrség ellen elkövetett támadás köthető. Ragadványneve Veszett Kutya (Mad Dog) volt.[1] Dominic McGlinchey tagja volt az Ír Köztársasági Hadseregnek, majd az Ír Nemzeti Felszabadító Hadsereget vezette. Sok évet töltött börtönben, majd kevéssel 1993-as szabadulása után a nyílt utcán lelőtték.
Élete
1954–1977
Dominic McGlinchey nagy családban született, tíz testvére volt. Szülőhelyén, a dél-londonderryi Bellaghy környékén és családjában erős volt az ír köztársasági hagyomány; fiútestvérei közül hárman börtönbe is kerültek emiatt.[1] McGlinchey is csak 17 éves volt, amikor 1971 augusztusában a brit hatóságok vádemelés és tárgyalás nélkül tíz hónapra a ballykellyi, illetve a Long Kesh-i börtöntáborba küldték.[2][3]1973-ban fegyveres bűncselekmény gyanúja miatt ismét őrizetbe vették.[2] Szabadulását követően csatlakozott egy Dél-Derryben működő köztársaságpárti szervezethez, a South Derry Independent Republican Unithoz. 1975. július 5-én feleségül vette Mary McNeillt. Három gyermekük született: Declan, Dominic és Mháire. Utóbbi 15 hónapos korában, agyhártyagyulladás következtében meghalt.[2] Dominic McGlincheyt 1977-ben az ír köztársasági rendőrség őrizetbe vette egy rendőrjármű eltulajdonítása, egy rendőr fegyveres fenyegetése és a letartóztatásakor tanúsított ellenállása miatt.
1978–1983
A bíróság négy év szabadságvesztésre ítélte. Miközben büntetését töltötte az írországi Portlaoise Börtönben, összeütközésbe került az Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg (PIRA, ismertebb nevén: IRA) vezetőségével, ezért beszüntette a kapcsolatot a szervezettel.[2]
1982-ben csatlakozott az Ír Nemzeti Felszabadító Hadsereghez (Irish National Liberation Army) mint a dél-derryi műveletek felelőse. Hat hónapon belül az INLA vezetője lett: véget vetett a szervezeten belüli vitáknak, és megkezdte az országos hálózat kiépítését. McGlinchey a szervezetben élet-halál ura lett.[1] Irányítása alatt követte el a szervezet a Mount Gabriel-i radarállomás elleni bombatámadást, amelyben 11 brit katona és hat civil halt meg, valamint 1982. december 6-án a Ballykellyben található Droppin' Well nevű szórakozóhely elleni robbantásos merényletet, amelyben 17-en vesztették életüket.[4]
Számos alkalommal támadtak meg brit katonákat, északír rendőröket, valamint az Egyesült Királysággal lojális paramilitáris egységek tagjait.[2] Az INLA egyik támadásában, Darkleyban három civil halt meg. Az INLA végzett Airey Neave-vel, a brit parlament konzervatív tagjával is.[3] Dominic McGlinchey az INLA-ban együtt tevékenykedett Francis Hughes-zal, aki később éhségsztrájk közben halt meg. Elfogásuk érdekében az északír rendőrség arcképes plakátokat készíttetett. McGlincheynek feltehetően része volt három dél-armagh-i férfi meggyilkolásában is.[2]
1983-ban McGlinchey szokatlan nyíltsággal beszélt a fegyveres támadásokról és robbantásos merényletekről a Dublin Sunday Tribune-nak. Az interjúban elismerte kapcsolatát a Droppin' Well elleni bombamerénylettel, és elmondta, hogy ő biztosította a fegyvereket a Darkleyban elkövetett akcióhoz, noha nem helyeselte a támadást.[1]
1984–1994
1984. március 17-én, az írek védőszentje, Szent Patrik napján az Írországi Ralahine-nál – fegyveres harc után – elfogták a köztársasági hatóságok, és még aznap éjjel kiadták Észak-Írországnak.[1][2] Írország korábban egyetlen körözött köztársaságpártit sem adott ki Észak-Írországnak, így McGlinchey lett az első, akit Dublin hozzájárulásával állíthattak bíróság elé politikailag motivált cselekmény miatt Belfastban.[1][5]
Annak ellenére, hogy a hatóságok szerint legalább harminc ember meggyilkolásában volt része, csak egy 62 éves protestáns nő megölése miatt kellett bíróság elé állnia. Az asszony egy észak-írországi postahivatal elleni rablótámadásban vesztette életét.[3] A bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a gyilkosságért McGlincheyt. 1985 októberében a belfasti fellebbviteli bíróság megalapozatlannak találta az elsőfokú ítéletet, és Dominic McGlinchey visszatérhetett az Ír Köztársaságba, ahol fegyveres bűncselekmények miatt tíz év börtönre ítélték.[2] Jó magaviselete miatt hét év után feltételesen szabadlábra helyezték.[3]
Dominic, Mary és Máire McGlinchey sírja Bellaghyban
Miközben McGlinchey börtönben volt, 1987. január 31-én feleségét agyonlőtték dundalki otthonuk fürdőszobájában, gyerekfürdetés közben. A tetteseket nem fogták el. McGlinchey nem mehetett el a temetésre a börtönből.[2]
Dominic McGlinchey 1993 márciusában szabadult. A börtön elhagyása után nyomozni kezdett a Londonnal lojális Ulsteri Önkéntes Erő (UVF) után, amely szerinte közreműködött ír bűnözők pénzmosási akcióiban. 1993 júniusában az UVF egyik tagja, Billy Wright megpróbálta meggyilkolni. 1994. február 10-én McGlinchey egy drogheda-i telefonfülkében állt, amikor egy járműből kiugrott két fegyveres, és 14,[2] más források szerint 10[3] lövéssel meggyilkolta. Feltevések szerint azoknak a dél-armagh-i férfiaknak a rokonai állhattak felesége és az ő meggyilkolása mögött, akiknek halálát McGlinchey számlájára írták.[1]
Érdekességek
John Dennehy, az ír rendőrség egykori tagja egy 2005-ben készült dokumentumfilmben elmesélte, hogy 1983-ban telefonos bejelentésre ment ki társával egy házhoz, amelyben Dominic McGlinchey és felesége rejtőzött. Amikor a rendőrök beléptek a fürdőszobába, a géppisztolyos McGlinchey és pisztolyos felesége fogadta őket. McGlincheyék arra kényszerítették a rendőröket, hogy vegyék le az egyenruhájukat. Dennehy azt mondta, valószínűleg azért nem lőtték le őket helyben, mert a radikális párt házában bújtató nő kijelentette: „Egy csepp vért sem akar látni a szőnyegen.” Végül a két rendőrt megkötözve, kipeckelt szájjal hagyták magukra.[6]
Paddy Public Enemy No 1 címmel megénekelte Dominic McGlinchey életét és halálát a Shane MacGowan and The Popes nevű ír együttes. A szám az 1997-es The Crock of Gold című lemezen jelent meg.[7] A szám szövege itt olvasható el, a dal pedig itt hallgatható meg.
2009 márciusában az északír rendőrség azzal gyanúsította meg Dominic McGlinchey Declan nevű fiát, hogy része volt két brit katona meggyilkolásában.[8]
