A dolmány térdig vagy combközépig érő, testhezálló, felálló gallérú, férfi felsőruha, amely általában posztóból készül. Elsőként a magyar huszárok viselték.

A dolmány oszmán-török eredetű, a dolama szóból származik a magyar nyelvben. Egyéb elnevezései: dómán (Sopron), dokány (Csallóköz), dóka (Alföld), dolmánt, domány (Erdély).

Térdig vagy combközépig érő, testhezálló, felálló gallérú felsőruha, amelyet közvetlenül az ing felett viseltek. Ujját néha visszahajtották, néha pedig lehajtva viselték; léteztek úgynevezett "csonka ujjú" dolmányok is, amelyek az alkaron szabadon hagyták az inget.

A parasztság ruházatában csak a 16. század óta ismert. A dolmány a 18. században alakuló posztómanufaktúrák vásárlókörzetében és általában gazdag paraszti körökben országszerte elterjedt. Az úri viseletben akkoriban rövid formában volt használatos. Csak a reformkortól szorították vissza az újabb típusú ujjasok. Divatja a legszegényebb körülmények között élőkhöz csak a 19. század végén jutott el.

• Magyar néprajzi lexikon
• Magyar művelődéstörténet. Szerk. Kósa László. Budapest: Osiris. 2006. 180. o. ISBN 963 389 722 X  

A Wikimédia Commons tartalmaz Dolmány (ruhadarab) témájú médiaállományokat.

• Kresz Mária: Magyar parasztviselet 1820–1867 (Bp., 1956)
• Ember Mária: XVI–XVII. századi ruhadarabok a sárospataki kriptákból (Folia Archeologica, 1966–67, Bp., 1968)
• Himberger István: Magyar dolmányok. Atillák készítése; Püski, Budapest, 2023