Den

Den
Udimu, Dun, Heszepti
előd
egyiptomi fáraó
utód
Dzset vagy Meritneith
I. dinasztia
Anedzsib Meribten
Uralkodásai. e. 3050-2995[1]
i. e. 2930-2910[2]
i. e. 2914-2867[3]
i. e. 2879-2832[4]
PrenomenSzemti
Nomen
ApjaDzset (?)
AnyjaMeritneith
FőfeleségeSzesemetka, Szemat
MellékfeleségekSzerethór
GyermekeiSzemerkhet (?)
Sírja Umm el-Kaáb U-T jelű sír
A Wikimédia Commons tartalmaz Den témájú médiaállományokat.
Az abüdoszi temető (Umm el-Kaáb) Den sírjával
Den sírjában talált ébenfa táblatöredék a nevével és a heb-szed ünnep leírásával.

Den avagy Udimu király, uralkodói nevén Niszut-biti Szemti („Szemti a két ország királya”) az óegyiptomi I. dinasztia egyik viszonylag jól dokumentált személye, mivel sok lelet köthető a nevéhez. Valószínűleg Manethón listájának Uszaphaisz nevével azonosítható, néha Uszaphaidosz alakban szerepel. A Meritneith királyné sírjából előkerült feliratok alapján vagy testvére, vagy fia az őt megelőző Dzset királynak. A Szemti név alapján az abüdoszi királylista Heszepti nevével is azonosítható.

A Den idejéből fennmaradt, azonosítható feliratok alapján a Palermói kő felsorolásának több eseménye is rá vonatkozik. A Palermói kő sérülései miatt a kapcsolódó uralkodónév azonosíthatatlan, azonosság esetén Den 42 évig uralkodott. A Den névvel ellátott elefántcsont tábla egy keleti hadjáratot örökít meg, valószínűleg valamelyik sivatagi törzs legyőzéséről szól.

Den egyik sztéléje alapján a Memphisz városában kialakult szent bika-kultusz, Ápisz tiszteletének kezdete az ő nevéhez fűződik.

Sírja Abüdoszban van, az U-Z-jelű sír 19 méter hosszú és 15 méter széles. Sokkal kisebb, mint az Emery által 1935-ben feltárt és neki tulajdonított szakkarai S 3035-ös sír, amely Hemaka vezír sírja. Az abüdoszi sírt 174 melléktemetkezés kíséri.

Kronológia

A Dennél több, mint két és fél évezreddel később író Manethón ókori egyiptomi történész szerint Den 20 évig uralkodott,[5] míg az i. e. 13. században élt II. Ramszesz korában származó torinói királylista sérült, így az nem ad információt Den uralkodásának hosszáról.[6] A legtöbb egyiptológus és történész a palermói kőt tekinti mérvadónak Den uralkodásánál: ez a történelmi lelet 42 évet uralmat tulajdonít neki.[7]

Uralkodás

Régészeti leletek azt sejtetik, hogy uralkodása elején Den több éven át édesanyjával, Meritneithtel osztozott Egyiptom trónján. Meritheith régens vagy akár de facto fáraó is lehetett, amire azért lehetett szükség, mert Den túl fiatal volt ahhoz, hogy egymaga uralkodjon. Ez nem volt szokatlan az ókori Egyiptomban: Den előtt Neithhotep, Narmer vagy Hór-Aha felesége is uralkodhatott, később pedig Szobeknoferuré és Hatsepszut fáraónők is vezették az országot. Kormányzásáért Meritneithet az Umm el-Kaáb-i királyi temetőben nagyméretű, a kor királyainak nyugvóhelyeivel vetekedő sírral és saját halottkultusszal jutalmazták.[8][9]

Titulatúra

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
D46
n
Hr d(w)n
Hórusz aki küzd
Nebti-név
G16
N25
N25		 t
nb.ti xAs.ti
Nebti Szemti
Férfi a két sivatagból
Arany Hórusz-név
G8
I12S12
V9
Iaret nebu
Arany ureuszkígyó
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
N25
N25
t
Niszut biti Szemti (Két Ország királya, kártus nélkül)

Kapcsolódó szócikkek

Fáraók listája

Jegyzetek

  1. ↑ Nicolas Grimal. Histoire de l'Égypte ancienne, Le Livre de poche, n° 416. Références histoire (francia nyelven). Fayard. ISBN 2253065471 [1994] 
  2. ↑ szerk.: Erik Hornung, Rolf Krauss, David A. Warburton: Ancient Egyptian Chronology, Handbook of Oriental Studies. Section 1 The Near and Middle East, Volume: 83 (angol nyelven). Leiden, Boston: Brill Academic Publishers. ISBN 9004113851 (2006) 
  3. ↑ Jürgen von Beckerath. Handbuch der ägyptischen Königsnamen, 2, Münchner ägyptologische Studien (német nyelven), Mainz: Philip von Zabern, 64-65. o.. ISBN 3805325916 [1984] (1999) 
  4. ↑ Jaromir Malek, John Baines.szerk.: Fernand Nathan: Atlas de l'Égypte ancienne (francia nyelven). Paris: Editions Du Fanal. ISBN 2092941003 [1980] 
  5. ↑ ford. Gillan William Waddell: Manetho. (angolul) Cambridge, Massachusetts; London: Harvard University Press és W. Heinemann Ltd. 1940. 33–37. o. = Loeb Classical Library, 350. ISBN 9780674993853  
  6. ↑ Alan H. Gardiner: The Royal Canon of Turin. (angolul) Oxford: Griffith Institute. 1997. 15. o. ISBN 0-900416-48-3  
  7. ↑ Wolfgang Helck: Untersuchungen zur Thinitenzeit. (németül) Wiesbaden: Otto Harrassowitz Verlag. 1987. 124., 160–162 és 212–214. o. = Ägyptologische Abhandlungen, 45. ISBN 3-447-02677-4  
  8. ↑ Wilkinson 1999 74–75.o.
  9. ↑ Roth 2001 18–23. o.

Források

  • Clayton, Peter A.. Fáraók krónikája. Móra K. (2007). ISBN 978-9-631183-16-0 
  • Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Alexandra K. ISBN 963-368-463-3 
  • ↑ Roth 2001: Silke Roth: Die Königsmütter des Alten Ägypten von der Frühzeit bis zum Ende der 12. Dynastie. (angolul) 1. kiadás. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag. 2001. = Ägypten und Altes Testament: Studien zu Geschichte, Kultur and Religion Ägyptens und des Alten Testaments, 46. ISBN 3-447-04368-7  
  • ↑ Wilkinson 1999: Toby Wilkinson: Early Dynastic Egypt. (angolul) London; New York: Routledge. 1999. ISBN 0-415-18633-1  
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap