Az egyetlen magyar író, aki megkapta a csehszlovák Állami Díjat (1937, Égő csipkebokor c. regényéért).[1] Cikkeit sokszor Székely István név alatt írta keményen bírálta bennük a Csehszlovák kisebbségi politikát. Az első bécsi döntés után a Kassai Rádió vezetője lett.
1945-ben szovjet fogságba került, majd koncepciós perbe fogták. Magyarországra szökött egy ideig a Magyar Áttelepülési Bizottság alkalmazottja, aztán kollégiumigazgató volt, végül haláláig fizikai munkásként dolgozott.
Pályakép
Versekkel kezdett, de a novella és a regény lettek legtermékenyebb műfajai. Országos feltűnést 1926-ban megjelent regénye keltett. 1929-ben Illés Endre is írt méltatást róla ekkor megjelent két regényéről. Darkónak ma is felróják, hogy korai műveiben keverte a székely tájszólást a palóccal. Kedvelt témája a népi származású kissé habókos zsenik, akik képtelenek kitörni a környezetekből. (Ferde Torony, A szép ötvöslegényről)
Legnagyobbra tartott regénye a Deszkaváros.
Művei
Két ember, egy árnyék, elbeszélések, Losonc, 1925
A legnagyobb úr, elbeszélések, Kassa, 1926
Zúzmara, regény, Berlin, 1926
Szakadék, regény, Kassa, 1928
A felhők hőse Pákozdon, ifjúsági regény, Berlin, 1928
Gál Éva: Darkó István élete és munkássága; AB-art, Pozsony, 2000 (AB Bibliotéka)
További információk
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
Pethő Németh Erika-G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. Szentendre, Pest Megyei Művészeti Központ és Könyvtár-Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1990
Unitárius kislexikon. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999
Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981
Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Budapest], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939]
Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994