Ez a szócikk az íróról, lapszerkesztőről szól. Hasonló címmel lásd még: Darkó István (egyértelműsítő lap).

Darkó István (született Székely István) (Szentendre, 1902. március 19. – Budapest, 1972. augusztus 6.) író, újságíró, lapszerkesztő.

Unitárius székely családban született, de már kétéves korától Losoncon élt. Simándy Pállal és Győry Dezsővel együtt szervezte meg a Madách kört. Scherer Lajos együtt szerkesztette a Mi Lapunk ifjúsági újságot. Később a Magyar Írás főszerkesztőjének tették meg, de összeveszett a lap tulajdonosával Zerdahelyi Lajossal. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület titkára. Sziklay Ferenccel együtt alapította a Kazinczy Könyvbarátok Társaságot. 1929-ben egyik szervezője volt az első csehszlovákiai magyar könyvnapoknak. Jel címmel antológiát ad ki.

Az egyetlen magyar író, aki megkapta a csehszlovák Állami Díjat (1937, Égő csipkebokor c. regényéért).^[1] Cikkeit sokszor Székely István név alatt írta keményen bírálta bennük a Csehszlovák kisebbségi politikát. Az első bécsi döntés után a Kassai Rádió vezetője lett.

1945-ben szovjet fogságba került, majd koncepciós perbe fogták. Magyarországra szökött egy ideig a Magyar Áttelepülési Bizottság alkalmazottja, aztán kollégiumigazgató volt, végül haláláig fizikai munkásként dolgozott.

Versekkel kezdett, de a novella és a regény lettek legtermékenyebb műfajai. Országos feltűnést 1926-ban megjelent regénye keltett. 1929-ben Illés Endre is írt méltatást róla ekkor megjelent két regényéről. Darkónak ma is felróják, hogy korai műveiben keverte a székely tájszólást a palóccal. Kedvelt témája a népi származású kissé habókos zsenik, akik képtelenek kitörni a környezetekből. (Ferde Torony, A szép ötvöslegényről) Legnagyobbra tartott regénye a Deszkaváros.

• Két ember, egy árnyék, elbeszélések, Losonc, 1925
• A legnagyobb úr, elbeszélések, Kassa, 1926
• Zúzmara, regény, Berlin, 1926
• Szakadék, regény, Kassa, 1928
• A felhők hőse Pákozdon, ifjúsági regény, Berlin, 1928
• A szép ötvöslegény, kisregény, Kassa, 1929
• Égő csipkebokor, regény, Budapest, 1935
• Deszkaváros, regény, 1938, új kiadás: 2011
• Magyar hegyek népe, elbeszélések, Kassa, 1943
• Romok és fények, elbeszélések (összeáll. és bev. Turczel Lajos), 1969

• Csanda Sándor: Első nemzedék
• A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona, 1918-2004, főszerk. Fónod Zoltán, Madách-Posonium, Pozsony, 2004 ISBN 80 7089 391 5
• Darkó István - Szlovákiai Magyar Adatbank
• Alkotói adatlapja a Moly oldalán
• Gál Éva: Darkó István élete és munkássága; AB-art, Pozsony, 2000 (AB Bibliotéka)

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Pethő Németh Erika-G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. Szentendre, Pest Megyei Művészeti Központ és Könyvtár-Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1990
• Unitárius kislexikon. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
• Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981
• Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Budapest], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939]
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994