PROFILPELAJAR.COM

	Désfalva (Deaj)
	A Pataky-kastély
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Mikefalva
Rang	falu
Községközpont	Mikefalva
Irányítószám	547404
Körzethívószám	0265
SIRUTA-kód	118254
	Népesség
Népesség	1772 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	612 (2011)
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 20′ 50″, k. h. 24° 24′ 07″46.347108°N 24.402065°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 50″, k. h. 24° 24′ 07″46.347108°N 24.402065°E
	Désfalva weboldala
	Sablon • Wikidata • Segítség

Désfalva (románul: Deaj) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Nevének eredete

Nevének előtagja személynévi eredetű, a latin Desiderius rövidült alakjából való (vö. Dés). A középkorban Hagymás néven is említették. Első okleveles említése 1270–72-ből való, mint Hagmas alio nomine Desfolua.

Fekvése

A Kis-Küküllő bal partján fekszik, mintegy 10 km-re keleti irányba a legközelebbi várostól, Dicsőszentmártontól.

Népessége

A népességszám változása

Népessége a népszámlálások tanúsága szerint 1857-ig nőtt, majd az 1880-as évekig enyhén csökkent, azóta pedig (egy rövid megtorpanással 1920-ban) ismét folyamatosan nő.

Etnikai és vallási megoszlás

Népszámlálás		Nemzetiségi (anyanyelvi) csoportok
Év	Népesség	Magyarok	Románok	Cigányok
1850 (n)^[2]	949	479	332	134
1880 (a)^[3]	865	469	210	≤184
1890 (a)	875	504	203	155
1900 (a)	944	556	231	≤157
1910 (a)	974	526	240	208
1920 (n)	883	516	215	≤150
1930 (n)	980	528	261	188
1941 (n)	1017	604	402	≤9
1966 (a)	1289	737	255	297
1977 (n)	1329	775	279	275
1992 (n)	1359	752	142	464
2002 (n)	1499	688	239	571

Magyar lakói unitáriusok és reformátusok, illetve kisebb részt római katolikusok. A románok régen a görögkatolikus vallást követték, 1948 óta ortodoxok. A cigányok vallása korábban megegyezett a románokével, 1990 óta azonban nagy részük pünkösdi hitre tért. Bár a délebbre élő corturar ('sátoros') cigányok romungró-nak ('magyar cigánynak') nevezik őket, első nyelvük a cigány, második a román.^[4]

1850-ben 424 görögkatolikus, 239 református, 216 unitárius, 66 római katolikus és négy zsidó lakta.
2002-ben 564 lakója vallotta magát ortodox, 344 református, 324 unitárius, 246 pünkösdi és 11 római katolikus felekezetűnek.

Története

Küküllő vármegyei falu volt, sok kisnemesi családdal. A 18. században mind az unitáriusoknak, mind a reformátusoknak anyaegyházközségük volt benne. Görögkatolikus parókiája 1763-ban szerveződött.^[5] 1876-ban Kis-Küküllő vármegyéhez, 1968-ban Maros megyéhez csatolták.

Látnivalók

Unitárius temploma a 18. században épült, középkori temploma helyén. A faluban a reformátusoknak és az ortodoxoknak is áll templomuk.
A Pataky család neobarokk kastélya a 20. század elején épült. Ma orvosi rendelő működik benne.