A Czech-kódex [e.: ceh] 1513-ban írt magyar nyelvű imakönyv, amelynet Kinizsi Pál felesége, Magyar Benigna számára készítettek. 20 évvel a Festetich-kódex után készült, annak kiegészítésének tekinthető.
Felépítése
A színes iniciálékkal gazdagon díszített kézirat 98 levél terjedelmű, 2 levele hiányzik.
A 180. lapon szereplő kolofon alapján tudjuk, hogy a nagyvázsonyipálos kolostorban másolta Fráter M. Fekete, vörös és kék tintával íródott, az írás egyetlen kéz munkája. A díszítéseket más személy készíthette.[1]
Tartalma
Az imádságos könyv a kolostor alapítójának felesége számára íródott, aki folyamatosan támogatta őket. Az írója ismerte a 20 évvel korábban készült Festetich-kódex tartalmát, mert annak kiegészítéseként készítette.
a két kódex együtt tartalmazza az Officium Beatae Mariae Virginis teljes magyar fordítását
Az 1522-es Keszthelyi kódexben és, 1531-es Thewrewk-kódexben pontosan egyező szövegek vannak, ami valószínűsíti hogy ebből másolhatták. Apor-kódex 1782-ig a rend feloszlatásáig a nagyszombati klarisszáknál lehetett. Az érsekújvári ferencesek könyvtárában Czech János, Győr polgármestere 1833-ban a fedezte föl a kódexet. A kézirat 1851-ben ajándékozás útján került az MTA Könyvtárába. Eredeti kötése már ekkor hiányzott, ezután tették csattal ellátott egészbőr kötésbe. Korábbi jelölése Magyar Codex 12° 2, míg jelenlegi K 42.
Újraközlései
1840-ben, Döbrentei Gábor gondozásában, a Régi Magyar Nyelvemlékek sorozat második köteteként jelent meg első kiadása. REAL-EOD
1921-ben Horváth Cyrill szerkesztésében a Régi magyar költők tára sorozatban.
Czech-kódex. 1513. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata. [A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának K 42 jelzetű kódexéről készült.] Jegyzetekkel közzéteszi és a jegyzeteket írta: N. ABAFFY Csilla, a bevezetést írta: N. ABAFFY Csilla és CSAPODI Csaba, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1990. (Régi Magyar Kódexek 4.)
