Cumbia |
|
Stíluseredet | Afrikai zene, esetleg guineai cumbe |
Kulturális eredet | Afrikai és indián rabszolgák zenéje, Kolumbia és Panama. |
Hangszerek | Ütőhangszerek, fafúvósok, dob, claves, güiro, fuvola, maracas. Egyéb: szaxofon, trombita, billentyűs hangszerek, harsona, gitár, harmonika |
Népszerűség | 1920-as-1970-es években Kolumbiában, 1950-es évektől napjainkig jelen van a többi latin-amerikai országban és az Amerikai Egyesült Államokban is. |
Társműfajok |
Cumbia villera – cumbia ranchera - perui cumbia – tecnocumbia |
Alműfajok |
Cumbia rap |
Alműfajok régiók szerint |
Columbia - Argentína - Mexikó - El Salvador - Bolívia - Peru - Chile |
A cumbia (ejtsd: ’kumbja’) vagy cumbiamba kolumbiai eredetű, páros ütemű latin tánc és zenéje. Kolumbiában alakult ki, majd egész Latin-Amerikában elterjedt, ahol az egyik legnépszerűbb tánccá vált egyszerű ritmusának és könnyű táncolhatóságának köszönhetően.
Elnevezése és eredete
Elnevezésének eredete, bár nem teljesen tisztázott, valószínűleg az afrikai cumbé táncra vezethető vissza, amelyet a spanyol hódítások és a rabszolgaság időszakában afrikai rabszolgák vittek Kolumbiába. Az egyes latin-amerikai országok saját népzenéjével keveredve számos variánsa alakult ki, főleg a hangszereket illetően.
Jellemzői
A cumbia zenéje 4/4 ütemű, ritmusa általában 90–92 BPM. Eredetileg páros tánc: a nő hosszú szoknyát visel, és égő gyertyát tartva az egyik kezében a csípőjét ringatja, miközben a férfi a háta mögött táncol. Mint modern táncot azonban, főleg nők szokták egyedül táncolni; jellemzője a csípőringatás, és közben – a 4. ütemben – egyhelyben történő megfordulás.[forrás?]