Csáthi Dániel, Csáti, Csáthy (Szikszó, 1703 – Nagykőrös, 1757. január 24.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1753-tól haláláig.

Csáthy György és Pozsonyi Zsuzsanna fia volt. Az alsóbb iskolai osztályokat szülőhelyén végezte el, míg 1718. november 26-án Debrecenben iratkozott be felsőbb tanulónak. Innen 1726-ban rektornak ment Püspökibe, honnan külföldre is ellátogatván, előbb Bremenben, 1729. június 3-tól a franekeri egyetemen gyarapította ismereteit. Hazajővén, 1730-tól Hegyközcsatáron, 1747 tavaszától Nagykőrösön lelkészkedett. Helmeczi Komoróczi István halála után 1753-ban püspökévé választotta a dunamelléki egyházkerület. Koporsóba tételekor Mocsi István nagykőrösi második pap prédikált fölötte és temetésekor Szőnyi Virág Mihály kunszentmiklósi lelkész és Losonczi István nagykőrösi tanár.

Műve: Az halálnak minden emberekkel egyaránt köz voltáról (Gyászbeszéd Beleznai János felett 1754. dec., Buda, 1758.)

• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  

• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Dunamelléki Református Egyházkerület