Csáji László Koppány |
|
2018-ban (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele) |
Született | 1971. október 15. Budapest |
Állampolgársága | magyar[1] |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Tamás Ildikó |
Gyermekei | két gyermek: Gergely Kál (1998), Gyöngyvér Dorottya (2004) |
Szülei | Csáji Attila festőművész, fényművész és Kricsfalussy Erzsébet (művészneve: Temesi Nóra) festőművész, tanár |
Foglalkozása | író, kulturális antropológus, ügyvéd |
Kitüntetései | Kőrösi Csoma Sándor-emlékplakett (2015)[2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csáji László Koppány (Budapest, 1971. október 15. –)[3] magyar író, költő, kulturális antropológus és ügyvéd.[4] A Magyar Írószövetség, a Magyar Néprajzi Társaság, a Budapesti Ügyvédi Kamara, a FilmJus és az Európai Szociálantropológus Társaság (EASA) tagja, a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT) felügyelőbizottsági tagja, továbbá a SIEF (International Society for Ethnology and Folklore) Young Scholars Working Group vezetőségének[5] (2021-től 2023-ig társelnöke)[6] és a Napút-körnek is tagja,[7] az MTA köztestületének tagja, 2022. június 1-től a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) igazgatója.[8]
Életpályája
Csáji Attila és Kricsfalussy Erzsébet gyermekeként született. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogász diplomát 1996-ban. Hadkötelezettsége miatt a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola hallgatója lett, és logisztikai tanulmányai után hadtáp szakos tartalékos hadnagyi diplomát szerzett (1996). 1996 és 1999 között dr. Strasser Tibor ügyvéd ügyvédjelöltje volt, 1999-ben jogi szakvizsgát tett, és megalapította saját ügyvédi irodáját (Dr. Csáji Ügyvédi Iroda). A Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszéken alapszakos (2011), mesterszakos (2013) diplomát, majd a néprajz és kulturális antropológia tudományok doktora (PhD) fokozatot szerzett 2020-ban.
Házas; felesége Tamás Ildikó nyelvész, folklorista, az ELKH (ma: HUN-REN) Néprajztudományi Intézet főmunkatársa; két gyermekük van: Gergely Kál (1998) és Gyöngyvér Dorottya (2004).[9]
Ügyvédként a klasszikus polgári és gazdasági jog területén dolgozik 1999-től, szakterülete a cégjogtól az ingatlanjogon, számviteli- és adójogon, továbbá a családjogon keresztül az öröklési és szerződéses (kötelmi) ügyekig terjed.
Néprajzi, antropológiai terepmunkáit a Kárpát-medencében (főleg Székelyföldön, a Vajdaságban és Közép-Magyarországon), továbbá Pakisztánban, Indiában, Nepálban, Oroszországban, Nyugat-Kínában, Japánban, Skandináviában és a Szaharában folytatta.
Az interpretatív antropológia módszereit a diskurzuselmélet és a kognitív szemantika eredményeivel ötvözve új antropológiai elméleti és módszertani keret kidolgozásával kísérletezik. Meghívott előadóként tartott előadást többek között a UCLA-n, a Kyoto Sangyo University-n, a kaunasi Vytautas Magnus University-n, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában és számos tudományos konferencián. Tudományos publikációit a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), az Academia.edu és a ResearchGate adatbázis is tartalmazza.[10] A Napút folyóirat szerkesztője (VoltJelen rovat), a Napút-kör tagja.[11] Magyarországon és külföldön több mint száz esszéje, verse és novellája jelent meg a Napút, a Magyar Művészet, a Kalligram, a Búvópatak, a Lyukasóra, a Szózat, az Életünk, az Ezredvég, a Szcenárium, a Kethalo Drom, a Polísz, a Lenolaj, a Kapu, a QuArtett és a Muravidék folyóiratban. Az eddig 15 kötetnél tartó Ómúltunk Tára tudományos és ismeretterjesztő könyvsorozat sorozatszerkesztője a Napkút Kiadónál. Egyes írásait orosz, angol és szerb nyelvre fordították, jelenleg készül néhány versének finn nyelvű fordítása.
Etnológiai gyűjtéseiről 2001-től készít filmeket; huszonkét dokumentumfilmjét és dokumentumjátékfilmjét, továbbá egy kisjátékfilmjét mutatta be a Duna Televízió, majd az MTVA csatornái, de számos mozi (Uránia Nemzeti Filmszínház, Tabán) is műsorára tűzte.[12]
2014-ben a Kőrösi Csoma Sándor-díjjal (emlékéremmel) tüntették ki a magyar kultúra és Kőrösi Csoma Sándor szellemi hagyatékának ápolásáért Kovásznán. 2018-ban az Aquincum Költőverseny költőverseny közönségdíját nyerte el Julianus császárról írt időmértékes (hexameteres) versével. 2018-ban a Magyar Nemzeti Filmalap történelmi nagyjátékfilm-pályázatának nyertese lett, majd a forgatókönyvet (Kezdetek és végzetek) a Nemzeti Filmintézet támogatásra elfogadta (2020).
A 2019-ben készült Szabadság, harc című történelmi kisjátékfilmjét (forgatókönyvíró: Csáji László Koppány és Gueth Ádám, producer: Csáji László Koppány és Sára Balázs, rendező: Sára Balázs, főszereplő: Dévai Balázs, Tóth János Gergely és Jerger Balázs)[13] a Savaria és az Ars Sacra filmfesztiválon is a döntős alkotások közé választották. Producere és forgatókönyvírója volt az Őseink nyomában (2014, MTVA) című dokumentumjátékfilmnek, továbbá a Lovasnomádok utódai Indiában című tízrészes dokumentumfilm-sorozatnak (2007, Duna Televízió),[14] a Lovasnomád hatások az indiai társadalomra és kultúrára (2006, Duna Televízió), a Kasztrendszer az atomkorban I–II., (2005, Duna Televízió), A fehér hunok nyomában Ázsiában (2004, Duna Televízió), a Viszontagságos út a khowárok földjére, az afgán–pakisztáni határon (2003, Duna Televízió), az Ázsia elzárt szíve, Ujguria (2003, Duna Televízió), a Hunza mítoszok Belső-Ázsiában (2002, Duna Televízió) című dokumentumfilmeknek. 2022-től a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatói tisztségét látja el.[15]
Művei
Első önálló kötete 1999-ben jelent meg Dzsánkrí címmel (lírai útleírás és versek; Masszi Kiadó). Ezt követően jelent meg a három kötetes Tündérek kihalófélben című útleírása, történelmi és néprajzi ismeretterjesztő kötete a népdalgyűjtéseit tartalmazó CD-melléklettel (2004), majd pedig egy tudományos ismeretterjesztő kismonográfiája A sztyeppei civilizáció és a magyarság címmel (négy eddigi kiadása: 2007, 2010, 2012 és 2018). Eddig két verseskötete jelent meg, Ég az út mögöttem (Fiatal Írók Szövetsége, Napkút Kiadó 2008) és A palackposta csöndje (Cédrus, 2020) címmel, továbbá két novelláskötete, A hajléktalan, a csók és a terrorista (Napút, Káva-Téka, 2011), és Suttogás a Zajban (Cédrus, 2019) címmel. 2017-ben jelent meg a Manasz kirgiz hőseposz első teljes magyar nyelvű műfordítása (Molnár Kiadó, Török-Magyar Könyvtár), amit az eredeti kirgiz szöveg költői eszköztárának magyarra átültetésével Somfai-Kara Dávid közreműködésével készített el. Két számi (lapp) kísérleti dráma fordításával szerepel a Szerencsefia című, számi drámafordításokat tartalmazó kötetben (2017, Napkút Kiadó).
Jegyzetek
Források
- Dr. Csáji László Koppány
- Csáji László Koppány (lexikonszócikk) In: Raplh Hübner (szerk.): Who is Who Magyarországon. Zug: Hübners blaues Who is Who, 2003, pp. 213.
- Csáji László Koppány: Önszócikk. Naputonline.hu. 2017. márc. 27. In: Szondi György (szerk.): Önlexikon. Kortárs magyar írók önszócikkei. Budapest: Napkút Kiadó, 2018
- Interjú. A múltunk alakított azzá, amivé lettünk. Olvasat online folyóirat. 2020. nov. 13.
- Csáji László Koppányt nevezték ki az MMA MMKI megbízott igazgatójának - MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (mma-mmki.hu)[1]