A Csun-csiu(Chunqiu)(Tavasz és ősz)ókori kínai történeti mű, amelyről a Keleti Csou(Zhou)-dinasztia első fele, az i. e. 722-től - i. e. 481-ig terjedő időszak a nevét is kapta. Egyike a legjelentősebb és legkorábbi történeti műveknek, amely Lu 鲁 állam egymást követő tizenkét fejedelmének (kung(gong) 公) uralkodás alapján, kronologikus sorrendben tárgyalja a kínai ókor majd két és fél évszázadának történetét. A hagyomány Konfuciusznak tulajdonítja a szerzőségét, épp ezért a konfuciánuskánont alkotó Öt klasszikus egyike. A történelem során, még az ókorban öt kommentár is született hozzá, melyek közül három ma is létezik. A leghíresebb és legfontosabb kommentárja a Co csuan(Zuo zhuan) 《左傳》.[1]
Címe
A mű címében szereplő két írásjegy, a 春 csun(chun) és a 秋 csiu(qiu) jelentése: „tavasz és ősz” vagy „tavaszok és őszök”, ami így együtt, metonímiát alkotva az évszakok egymást követő váltakozására utal, és így az „év” vagy „esztendők” jelentéssel rendelkezik.
A kínai történelemmel, irodalommal kapcsolatos magyar nyelvű könyvek, tanulmányok hivatkozásaiban általában a Tavasz és ősz[2], Tavasz és ősz krónikája, vagy Tavaszok és őszök krónikája[3] címen fordítják.
Csun-csiu(Chunqiu)ból magyarul egyelőre csak két rövidebb szemelvény olvasható, amelyet a Co csuan(Cuo zhuan) tartalmaz Csongor Barnabás és Hamar Imre fordításában.[4]
A híres konfuciánus filozófus, Meng-ce(Mengzi) (i. e. 372–i. e. 289) volt az első, aki azt állította, hogy a Csun-csiu(Chunqiu) szerzője maga Konfuciusz. A Konfuciusznak tulajdonított további négy művel együtt be is sorolták a konfuciánus kánonba, és Kína legnagyobb, legjelentősebb bölcsének szerzőségét egészen a 20. századig nem is kérdőjelezték meg. A szöveg modern kori kutatói azonban inkább hajlanak arra az álláspontra, hogy jól lehet, Konfuciusznak jelentős szerepe volt a szöveg végleges megformálásába, de feltehetően a már korábban létezett Lu állambeli krónikák, történeti feljegyzések összevonásával, egybe szerkesztésével jött létre.[5]
Mivel az eredeti mű nyelvezete rendkívül tömör és szikár ezért az értelmezéséhez rendkívül hasznosak a korai kommentárok, szövegmagyarázatok. A legkorábbi bibliográfiák tanúsága szerint a krónikához eredetileg öt különböző szerző is készített kommentárt.
Cou(Zou)kommentárja (Cou si csuan(Zou shi zhuan) 《鄒氏傳》) 11 kötet (csüan(juan) 卷)
Csia si(Jia shi)kommentárja (Csia si csuan(Jia shi zhuan) 《夾氏傳》) 11 kötet
A Co(Zuo)-féle kommentár mellett máig fennmaradt és ismert az i. e. 2. században összeállított Kung Jang(Gong Yang)- (公羊) és a Ku(Gu) Liang- (穀梁) féle kommentár is. Ezeket ma együtt a „Tavasz és ősz három kommentárja” néven emlegetik. A másik két kommentár elveszett, csak a szerzőjük neve ismert: Cou si(Zou shi) (鄒氏) és Csia si(Jia shi) (夾氏).[6]
Tartalma, szerkezete
A Csun-csiu(Chunqiu) a Keleti Csou(Zhou)-dinasztia első felének, az i. e. 722-től - i. e. 481-ig terjedő időszakának, vagyis a mű címe után később elnevezett Tavasz és ősz korszak történetét dolgozza fel kronologikus sorrendben, Konfuciusz szülőföldje, Lu 鲁 állam egymást követő tizenkét fejedelmének (kung(gong) 公) uralkodása alapján. A nyelvezete rendkívül tömör, száraz, lakonikus, csupán a puszta tényeket közli, minden különösebb magyarázat nélkül.[7] A mintegy 16-18 ezer írásjegy terjedelmű szöveg ilyen és ehhez hasonló passzusokból épül fel:
„(I. e. 683-ban) tavasszal, a királyi naptár első hónapjában a fejedelem (kung(gong)) vereséget mért Csi(Qi) seregére Csangsao(Changshao)ban.[8]”
A Csun-csiu(Chunqiu) teljes szövegében jól érezhető a szándékolt moralizálás, amely azt a célt szolgálja, hogy szemléletesen, sőt kényszerítő módon megmutassa az olvasónak az erény ideálját és a bűn megtestesülését, azoknak a sikereit, akik a „helyes úton” jártak és azoknak a dicstelen bukását, akik a hamis utat választották.[9]
↑Cheng 1993: Anne Cheng. "Ch'un ch'iu 春秋, Kung yang 公 羊, Ku liang 穀 梁 and Tso chuan 左 傳". In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 67–76. ISBN 1-55729-043-1
↑Csongor-Hamar 1999:Csongor Barnabás - Hamar Imre. "Szemelvények a Co-csuanból. (A Tavasz és Ősz krónikának Co mestertől való kommentárjaiból)". In: Kínai-Magyar Irodalmi Gyűjtemény. II/3. Balassi Kiadó, Budapest 1999. ISBN 963 506 304 0
↑Fung 2003: Fung Yu-lan: A kínai filozófia rövid története, (Szerk.: Derk Bodde; Ford.: Antóni Csaba.) Budapest: Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-479-4
↑Kósa 2013:Kósa Gábor: „Konfuciusz és a Lunyu”. In Kósa Gábor - Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókori Kínában. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest 2013. pp. 38–64. ISBN 978-963-284-374-2
↑Tőkei 1960:Tőkei Ferenc - Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. Gondolat Kiadó, Budapest 1960
↑Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9
