Az 1960-as évek grafikus nemzedékének egyik meghatározó egyénisége volt. Rézkarcain, tusrajzain és litográfiáin a népi szimbolika érzelem-gazdag, balladai tömörségű egyéni hangvétellel jelenik meg. Az erőteljes, ugyanakkor szűkszavú grafikai vonalvezetés komor, fájdalmas látomásait közvetítik. Visszatérő motívumai: madarak, fák, szárnyas angyalok, kapuk. Könyvillusztrátori tevékenysége is jelentős, a magyar- és a világirodalom remekműveihez készített illusztrációkat (köztük Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, József Attila, Áprily Lajos, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Déry Tibor művei). Festett síkkerámia terveit Hódmezővásárhelyen égette ki. 1952 óta a magyarországi és külföldi tárlatok és a hazai és nemzetközi grafikai biennálék rendszeres kiállító művésze volt. Gazdag életművének egy részét szülőhelyén őrzik, 2001. december 14-én nyitották meg Pásztón a Csohány Kálmán Galériát, amely a művész alkotásainak állandó kiállítását tartalmazza. Számos műve különböző múzeumokban és magángyűjteményekben van. Csohány életművének beható elemzése Supka Magdolna művészettörténész munkáját dicséri.[4]
Falikép (1963) (mázas kerámia, Salgótarján, a Karancs Hotel bárja, a szálloda átalakítása miatt áthelyezésre került Pásztóra - a Mikszáth Kálmán Gimnáziumba)
Dekoratív falburkolat (1965) (festett csempe, Sopron, Fenyves Hotel, részlete 1981-ben áthelyezve az Erdészeti Szakközépiskola Kollégiumába)
