A cserkesz ábécé a cserkesz nyelv írására használatos. 1927-ig arab írással jegyezték le, 1927 és 1938 között latin betűkel írták, majd 1938-tól a ma is használatos módosított cirill írást használják. Az írott nyelv a csemguj dialektuson alapszik.
Két változata használt az adige ábécé és a kabard ábécé. A két változat némileg eltérő betűkapcsolatotkat használ, és egyes betűk esetében a sorrend is különböző. Az ábécék sorrendjei a következők (kisbetűvel az ábécé részét nem képező betűkapcsolatok):
Adige ábécé: А, Б, В, Г, гу, гъ, гъу, Д, дж, дз, дзу, Е, Ё, Ж, жъ, жъу, жь, З, И, Й, К, ку, къ, къу, кІ, кІу, Л, лъ, лІ, М, Н, О, П, пІ, пІу, Р, С, Т, тІ, тІу, У, Ф, фІ, Х, ху, хъ, хъу, хь, Ц, цу, цІ, Ч, чъ, чІ, Ш, шъ, шъу, шІ, шІу, Щ, Ъ, Ы, Ь, Э, Ю, Я, І, Іу
Kabard ábécé: А, Э, Б, В, Г, гу, гъ, гъу, Д, дж, дз, Е, Ё, Ж, жь, З, И, Й, К, ку, кхъ, кхъу, къ, къу, кІ, кІу, Л, лъ, ль, лІ, М, Н, О, П, пІ, Р, С, Т, тІ, У, Ф, фІ, Х, ху, хъ, хъу, хь, Ц, цІ, Ч, Ш, шІ, Щ, щІ, Ъ, Ы, Ь, Ю, Я, І, Іу
Átírás
nagybetű
|
kisbetű
|
ISO 9[1]
|
KNAB[2]
|
ALA/LC[3]
|
WWS[4]
|
TITUS[5]
|
А |
а |
a |
a |
a |
a |
ā
|
Б |
б |
b |
b |
b |
b |
b
|
В |
в |
v |
v |
v |
v |
v
|
Г |
г |
g |
g |
g |
g |
ɣ[6]/g[7]
|
Гу |
гу |
gu |
gw |
gu |
gu |
g°
|
Гъ |
гъ |
g" |
ğ |
g" |
g" |
ġ
|
Гъу |
гъу |
g"u |
ğw |
g"u |
g"u |
ġ°
|
Д |
д |
d |
d |
d |
d
|
Дж |
дж |
dž |
dź |
dzh |
dž |
ǯ'
|
Дз |
дз |
dz |
dz |
dz |
– |
ʒ
|
Дзу[8] |
дзу |
dzu |
dzw |
dzu |
ʒ°
|
Е |
е |
e |
é, je[9] |
e |
e |
e
|
Ё[10] |
ё |
ë |
ë |
ё |
ё |
-
|
Ж |
ж |
ž |
ž |
zh |
ž |
ž
|
Жъ[8] |
жъ |
ž" |
z̄ |
zh" |
ẑ
|
Жъу[8] |
жъу |
ž"u |
z̄w |
zh"u |
ẑ°
|
Жь |
жь |
ž' |
ź[6]/z̄[7] |
zh' |
ž' |
ž'[6]/ẑ[7]
|
З |
з |
z |
z |
z |
z |
z
|
И |
и |
i |
i |
i |
i |
i
|
Й |
й |
j |
j |
ĭ |
j |
j
|
К[10] |
к |
k |
k |
k |
k |
k
|
Кхъ[11] |
кхъ |
kh" |
qh |
kkh" |
kx" |
q
|
Кхъу[11] |
кхъу |
kh"u |
qhw |
kkh"u |
kx"u |
q°
|
Ку |
ку |
ku |
kw |
ku |
ku |
k°
|
Къ |
къ |
k" |
q̇[6]/q[7] |
k" |
k" |
q̇
|
Къу |
къу |
k"u |
q̇w[6]/qw[7] |
k"u |
k"u |
q̇°
|
КӀ |
кӀ |
k‡ |
ḉ, ķ[12] |
kḣ |
k1 |
č̣′
|
КӀу |
кӀу |
k‡u |
ķw |
kḣu |
k1u |
ḳ°
|
Л |
л |
l |
l |
l |
l |
l
|
Лъ |
лъ |
l" |
ł |
l" |
l" |
ł
|
Ль[13] |
ль |
l’ |
– |
l’ |
– |
l
|
ЛӀ |
лӀ |
l‡ |
ļ |
lḣ |
l1 |
ḷ
|
М |
м |
m |
m |
m |
m |
m
|
Н |
н |
n |
n |
n |
n |
n
|
О |
о |
o |
o |
o |
o |
o
|
П |
п |
p |
p |
p |
p |
p
|
ПӀ |
пӀ |
p‡ |
ṗ |
pḣ |
p1 |
ṗ
|
ПӀу[8] |
пӀу |
p‡u |
ṗw |
pḣu |
p1u |
ṗ°
|
Р |
р |
r |
r |
r |
r |
r
|
С |
с |
s |
s |
s |
s |
s
|
Т |
т |
t |
t |
t |
t |
t
|
ТӀ |
тӀ |
t‡ |
ţ |
tḣ |
t1 |
ṭ
|
ТӀу[8] |
тӀу |
t‡u |
ţw |
tḣu |
t1u |
ṭ°
|
У |
у |
u |
u |
u |
u |
w, u[14]
|
Ф |
ф |
f |
f |
f |
f |
f
|
ФӀ |
фӀ |
f‡ |
f̧ |
fḣ |
f1 |
f̣
|
Х |
х |
h |
x |
kh |
x |
x
|
Ху |
ху |
hu |
xw |
khu |
xu |
x°
|
Хъ |
хъ |
h" |
ḩ |
kh" |
x" |
χ
|
Хъу |
хъу |
h"u |
ḩw |
kh"u |
x"u |
χ°
|
Хь |
хь |
h' |
h |
kh' |
x' |
ḥ
|
Ц |
ц |
c |
c |
ts |
c |
c
|
Цу[8] |
цу |
cu |
cw |
tsu |
cu |
c°
|
ЦӀ |
цӀ |
c‡ |
ç |
tsḣ |
c1 |
c̣
|
Ч |
ч |
č |
ć[6]/č[7] |
ch |
č |
č'
|
Чъ[8] |
чъ |
č" |
č |
ch" |
č" |
č
|
ЧӀ[8] |
чӀ |
č‡ |
ç̌ |
chḣ |
č1 |
č̣
|
Ш |
ш |
š |
š |
sh |
š |
š
|
Шъ[8] |
шъ |
š" |
s̄ |
sh" |
š" |
ŝ
|
Шъу[8] |
шъу |
š"u |
s̄w |
sh"u |
š"u |
ŝ°
|
ШӀ[8] |
шӀ |
š‡ |
ş̄ |
shḣ |
š1 |
ṣ̂
|
ШӀу[8] |
шӀу |
š‡u |
ş̄w |
shḣu |
š1" |
ṣ̂°
|
Щ |
щ |
ŝ |
ś[6]/s̄[7] |
shch |
šč |
š'
|
ЩӀ[11] |
щӀ |
ŝ‡ |
ş̄ |
shchḣ |
šč1 |
ṣ̂
|
Ъ[15] |
ъ |
" |
" |
" |
" |
-
|
Ы |
ы |
y |
y |
y |
y |
ə
|
Ь[15] |
ь |
' |
' |
' |
' |
-
|
Э[16] |
э |
è |
e |
ė |
è |
ă
|
Ю |
ю |
û |
ju |
iu |
ju |
-
|
Я |
я |
â |
ja |
ia |
ja |
-
|
Ӏ |
Ӏ |
‡ |
x̧ |
ḣ |
1 |
ʾ
|
Ӏу |
Ӏу |
‡u |
x̧w |
ḣu |
1u |
ʾ°
|
Jegyzetek
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Kohanimeandmebaas Archiválva 2006. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2003-04-20
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ The World's Writing Systems, New York, 1996
- ↑ Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien, 2000
- ↑ a b c d e f g Adige változatból átírt alak
- ↑ a b c d e f g Kabard változatból átírt alak
- ↑ a b c d e f g h i j k l Csak az adige változatban található
- ↑ Szó elején, magánhangzó után (kivéve у) je, egyébként é.
- ↑ a b Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ a b c Csak a kabard változatban található
- ↑ о előtt, valamint néhány kivételes esetben (például шкӀэ) ķ, egyébként ḉ.
- ↑ Csak a kabard változatban és csak orosz eredetű szavakban található
- ↑ Magánhangzók mellett w, máskor u
- ↑ a b Csak a fent említett betűkapcsolatokban, és orosz eredetű szavakban fordul elő.
- ↑ A kabard változatban az А után áll (2. betű)