Csajkovszkij (település)

Csajkovszkij (Чайковский)
Csajkovszkij címere
Csajkovszkij címere
Csajkovszkij zászlaja
Csajkovszkij zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyPermi határterület
JárásCsajkovszkiji önkormányzati
Irányítószám617760–617766
Körzethívószám34241
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség75 324 fő (2023)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 56° 46′, k. h. 54° 07′56.766667°N 54.116667°EKoordináták: é. sz. 56° 46′, k. h. 54° 07′56.766667°N 54.116667°E
Csajkovszkij (Permi határterület)
Csajkovszkij
Csajkovszkij
Pozíció a Permi határterület térképén
Csajkovszkij weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csajkovszkij témájú médiaállományokat.

Csajkovszkij (oroszul: Чайковский) város Oroszország Permi határterületén, a Csajkovszkiji önkormányzati járás székhelye. A nagy orosz zeneszerzőről, Pjotr Csajkovszkijról kapta nevét, aki a közeli Votkinszkban született.

Lakossága: 82 895 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése

A Permi határterület délnyugati részén, Permtől országúton 325 km-re, a Kámán kialakított Votkinszki-víztározó bal partján helyezkedik el, a vízerőmű mellett. Folyami kikötő. Vasútállomása (Szajgatka) a KazanyJekatyerinburg vasúti fővonalról Szarapulnál leágazó szárnyvonal végpontja.

A Szajgatka folyó ártere a víztározó feltöltésekor nyolc km hosszú és több mint egy km széles öböllé alakult. A várost három oldalról vízfelület veszi körül; központja félszigetre épült, és tíz lakónegyede (mikrorajonja) van.

Története, gazdasága

A Votkinszki-vízerőmű és a gát építésének kezdetekor, az építők munkatelepeként jött létre 1955-ben. A helyén Szajgatka falu állt; mely 1646-ban keletkezett az azonos nevű folyó torkolatánál.

Az 1020 MW teljesítményű vízerőmű, mely mellett a település fokozatosan kiépült, az uráli régió villamosenergia-rendszerének része. Első egysége 1961-ben kezdett termelni, a teljesen kész létesítményt hivatalosan 1966-ban adták át. A város gazdaságában azóta is fontos szerepe van.

1962-ben kezdték meg a városi Selyemszövet Kombinát építését, ahol 1966-ban indult meg a termelés. Napjainkban a kombinát Csajkovszkiji Textil néven részvénytársasági formában működik. Elsősorban olaj-, tűz- és hőálló védőruházati, egyenruha és munkaruha célú szöveteket állít elő.[2] Szintén 1962-ben húsfeldolgozó, 1965-ben tejfeldolgozó kombinátot adták át; a 21. század elején mindkét létesítmény részvénytársasággá alakulva folytatta működését.

Az 1970-es évek végére szintetikus kaucsukot előállító gyár épült (a város mellett). Napjainkban Uralorgszerviz Rt néven a SZIBUR holding leányvállalataként működik. Országos jelentőségű kőolajvegyészeti gyár, nagy teljesítményű gázfrakciós üzeme van. Többek között cseppfolyós gázokat (propán, bután, izobután, izopentán), továbbá metil-tercier-butil-étert (MTBE, benzinadalék), izobutilént (izobutént), benzolt, ipari felhasználásra szánt benzint állítanak elő.[3] A gyár mellett és azzal egy időben épült hőreőmű (TEC-18) eredetileg főként a gyár energiaszükségletét biztosította. Az 1990-es években a gyár befejezte az erőműben termelt gőz felhasználást. A földgázon működő erőmű biztosítja a város hőellátását.[4]

1998-ban a város melletti Szutuzovo ipari zónában gáztűzhelygyár kezdte meg a termelést. Az import technológiára épülő Csajkovszkiji Gázkészülékgyár háztartási elektromos- és gáztűzhelyeket állít elő.[5]

A város mellett 2013-ban új termelőüzem építése kezdődött. A csővezetékek és kompresszorállomások építéséhez használt szerelvények, csővezeték idomok gyártására szakosodott üzem első egységének átadását 2015 elejére tervezték.[6]

Jegyzetek

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  2. Csajkovszkiji Textil (Hozzáférés: 2015-02-24)
  3. Uralorgszintez Archiválva 2013. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015-02-24)
  4. Csajkovszkaja TEC-18 (Hozzáférés: 2015-02-24)
  5. Csajkovszkiji ZGA Archiválva 2015. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015-02-24)
  6. (Sajtóhír az új gyár építéséről) (orosz nyelven). FederalPress, 2014. június 9. (Hozzáférés: 2015. február 23.)

Források

További információk