PROFILPELAJAR.COM

	Csák Ugrin
	Csák Ugrin érsek szobra Kalocsán
	Életrajzi adatok
Születési név	Csák Ugrin
Született	nem ismert; nem ismert
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	1241. április 11.; Muhi
	Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	katolikus
Tisztség	érsek; katolikus érsek;
Hivatal	királyi kancellár
Hivatali idő	1217 – 1219
Elődje	Tamás fehérvári prépost
Utódja	Kilit egri prépost
Hivatal	kalocsai érsek
Hivatali idő	1219 – 1241. április 11.
Elődje	Merániai Berthold
Utódja	Benedek
Hivatal	királyi kancellár
Hivatali idő	1230 – 1235
Elődje	Albert aradi prépost
Utódja	Mátyás zágrábi prépost
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csák Ugrin témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a kalocsai érsekről szól. Hasonló címmel lásd még: Csák Ugrin (egyértelműsítő lap).

Csák Ugrin, Hugolin, Ugolin vagy Ugron († Muhi, 1241. április 11.) magyar katolikus főpap, királyi kancellár. Egyes feltételezések szerint rokonságban állt a királyi családdal.

Élete

Egyházi tevékenysége

A Csák nemzetség Szerém vármegyében birtokos újlaki ágából származott. Pap lett, s 1217 és 1219 között királyi kancellárként vett részt II. András magyar király szentföldi hadjáratában. 1219-től választott, 1219 és 1241. április 11. között tényleges kalocsai érsek. III. Honoriusz pápa Rómában püspökké szentelte 1219. június 11-én. Tevékeny része volt 1222-ben az Aranybulla, 1231-ben az esztergomi oklevél kiadásában. II. András Bosznia, Só és Ozora bánságát, valamint Pozsega várát bízta rá azzal a feltétellel, hogy felszámolja a bogumilok eretnekségét. E célból várakat építtetett Boszniában.

1229. január 20-án – javaslatára – IX. Gergely pápától megbízást kapott, hogy Bánmonostor székhellyel megszervezze a szerémi püspökséget, és megkezdte a kalocsai székesegyház átépítését. 1230 májusában döntőbíró volt Buzád nembeli István zágrábi megyés püspök és a templomos lovagok birtokperében; a püspök Vaska, a templomosok Rajeszka birtokosai lettek. 1234-ben Bácsban ispotályt és szegényházat építtetett. 1230 és 1235 között ismét királyi kancellár. IX. Gergely 1235-ben vizsgálatot bízott rá az országos adók ügyében.^[1]

Hadvezér

A IX. Gergely pápa által 1241. március végére Rómába összehívott zsinatra igyekvő érseket más püspökökkel együtt a király – a tatárok közeledésének hírére – visszahívta. A tatárok március 12-én áttörtek az Orosz-kapun, legyőzték Tomaj nembeli Dénes nádor seregét, majd 3-4 nap múlva már a Pest alatti magyar tábort hergelték, „karnyújtásnyira” tőlük égették fel Vácot, és megfutamították az érseket, aki az összecsapásban megsebesült. Az érsek – aki a korabeli források szerint vitéz katona, rettenthetetlen harcos, de emellett nagyhatalmú és gőgös férfi volt – sértett önérzettel tért vissza a táborba, s azonnali csatát követelt; szava pedig követőkre talált. A IV. Béla vezette magyar sereg április 8-9-én érkezett a Sajóhoz, ahol a jobb partján elterülő Muhi pusztán hozzálátott egy erődített tábor létesítéséhez. Az összecsapásra április 11-én került sor, amely a magyar csapatok vereségével ért véget. A muhi csatában elesett Ugrin érsek is, számos más főpappal együtt.^[2]

Kapcsolódó szócikkek

Kálmán herceg

Jegyzetek

↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1993. 327. p.
↑ Pintér János Zsolt: Tatárok és magyarok (1241-1242). In.: Hadtörténelmi Közlemények. 118. évf., 3. sz. 672-683. p., 2005. szeptember

előző kancellár Tamás fehérvári prépost 1209 – 1217	királyi kancellár 1217 – 1219	következő kancellár Kilit egri prépost 1219 – 1224
előző érsek Merániai Berthold 1206 – 1219	kalocsai érsek 1219 – 1241. április 11.	következő érsek Benedek 1241 – 1253
előző kancellár Albert aradi prépost 1229 – 1230	királyi kancellár 1230 – 1235	következő kancellár Mátyás zágrábi prépost 1235 – 1238