PROFILPELAJAR.COM

	Corvin Erzsébet
	Hunyadi Corvin (Korvin) Erzsébet
	Liptó hercegnője
	Corvin Erzsébet
	Uralkodási ideje
	1505. március 17. – 1508. január 5. után
Elődje	Corvin Kristóf
Utódja	Frangepán Beatrix
	Hunyad grófnője
	Corvin Erzsébet
	Uralkodási ideje
	1505. március 17. – 1508. január 5. után
Elődje	Corvin Kristóf
Utódja	Frangepán Beatrix
	A Hunyadi-ház feje
	Corvin Erzsébet
	Uralkodási ideje
	1505. március 17. – 1508. január 5. után
Elődje	Corvin Kristóf
Utódja	kihalt
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Hunyadi-család
Született	1496. december 21.; Bihács, Horvát Királyság (ma Bosznia-Hercegovina)
Elhunyt	1508. január 5. után/május 25. után (11 évesen); Gyula
Nyughelye	Ferences templom, Gyula;
Édesapja	Corvin János magyar trónkövetelő, címzetes bosnyák király, horvát bán, Liptó hercege és Hunyad grófja (1473–1504)
Édesanyja	Frangepán Beatrix vegliai grófnő (1480–1510)
Testvére(i)	Corvin Mátyás; Corvin Kristóf;
Házastársa	1. (jegyese) Szapolyai György (1488 körül–1526)
Házastársa	2. (jegyese) Pálóczi Mihály (–1517)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Corvin Erzsébet (Bihács, Horvát Királyság (ma Bosznia-Hercegovina), 1496. december 21. – Gyula, 1508. január 5. után/május 25. után) vagy Hunyadi Erzsébet, horvátul: Elizabeta Hunyadi, latinul: Elisabeth Corvina, lengyelül: Elżbieta Korwin, románul: Elisabeta Corvin, a Hunyadi-család utolsó sarja. I. (Hunyadi) Mátyás magyar király unokája és V. (Nagylelkű) Alfonz aragón és I. Alfonz néven nápolyi király ükunokája, akinek a révén V. István magyar király 11. (generációs) leszármazottja volt.

Élete

Édesapja Corvin János, Hunyadi Mátyás természetes fia, édesanyja Frangepán Beatrix. 1496. december 21-én született Bihácson.^[1] Nevét apai dédanyja, Szilágyi Erzsébet után kapta a keresztségben.^[1] Két öccse volt, az idősebbik, Kristóf és egy fiatalabb, a csak a budai káptalan 1505. január 12-ei jelentésében feltüntetett, és máig a feledés homályába vesző utószülött Mátyás, aki 1504-ben, apja halála után jött a világra, de még csecsemőkorában, bátyja előtt meghalt 1505-ben.^[2] Neumann Tibor feltételezi, hogy erről a fiúról azért nem emlékezett meg 1504. szeptember 11-én Corvin János herceg, mikor egy intézkedése során megnevezi gyermekeit, Kristófot és Erzsébetet, mert még nem született meg.^[3] Az 1505-ös oklevél a "vitézlő Kristófnak és Mátyásnak, a méltóságos Corvin János herceg úr fiainak a nevében"^[4] intézkedett egy Angelo Kanczlir nevű budai polgárnak, Bakócz Tamás esztergomi érsek sógorának a kérésére, aki Mezőberényt szerette volna az elhunyt Corvin János adóssága fejében saját maga számára beiktattatni. Ezen oklevél kiállítása (1505. január 12.) után nem sokkal, de még bátyja, Kristóf halála (1505. március 17.) előtt halhatott meg Corvin János ifjabb fia.^[3]

Hedvig tescheni hercegnőnek, Szapolyai István nádor özvegyének a kezdeményezésére, aki még Erzsébet idősebbik öccse, Kristóf életében megígérte, hogy támogatni fogja Beatrixot, amennyiben ez a fia (is)^[5] meghalna, hogy az ősiség törvényével összhangban előállott magszakadás miatt a lánya, Erzsébet örökölhesse a Hunyadi-birtokokat, Erzsébetet 1505 februárjában Budán eljegyezték Hedvig hercegnő kisebbik fiával, Szapolyai Györggyel, aki a megállapodás szerint a leendő felesége révén szintén a Hunyadi-vagyon örököse lesz.^[6] Szapolyai György a mohácsi csatamezőn lelte halálát 1526-ban. Frangepán Beatrix ezt az eljegyzést a fia halála (1505. március 17.) után, 1505. augusztus 25-én is megerősítette Rakolnokon,^[7] de miután II. Ulászló magyar király 1506. augusztus 31-én kelt adománylevelével Corvin János érdemeire való tekintettel az özvegyének és a leányának adományozta a birtokokat,^[8] ezért Beatrix mégis felbontotta a lánya jegyességét, és az immár Hunyadi-örökössé előlépett Erzsébetet 1507. karácsonyán Lippán eljegyezte Pálóczi Mihállyal, Pálóczi Máté nádor dédunokájával. II. Ulászló a királyi adományozást 1508. január 5-én erősítette meg.^[8] Erzsébet azonban az eljegyzést követően nem sokkal, még 1508 elején, a királyi szentesítés után meghalt Gyulán,^[9] más források szerint május 25-e után.^[10] Erzsébet volt a Hunyadi-család utolsó tagja. A Hunyadi-birtokok édesanyjára, Frangepán Beatrixra szálltak.^[9]

Erzsébetet a gyulai ferences templomban helyezték örök nyugalomra.^[9]

Ősei

Legközelebbi rokonsági kapcsolat Erzsébet és „mostohanagyanyja”, Aragóniai Beatrix között

V. István magyar király
1239–1272
felesége: Kun Erzsébet
1240–1290/95

Árpád-házi Mária
magyar királyi hercegnő
1257–1323
férje: II. Károly nápolyi király
1254–1309

Anjou Blanka
1280–1310
férje: II. Jakab aragóniai király
1267–1327

IV. Alfonz aragóniai király
1299–1336
1. fg.: Entençai Teréz
1300 körül–1327
2. fg.: Kasztíliai Eleonóra
1307–1359

[1.] IV. Péter aragóniai király
1319–1387
1. fg. Navarrai Mária
1330–1347
2. fg.: Portugáliai Eleonóra
1328–1348
3. fg. Szicíliai Eleonóra
1325–1375
4. fg.: Fortià Szibilla
1350/55–1406

[3.] Aragóniai Eleonóra
1358–1382
férje: I. János kasztíliai király
1358–1390

I. (Antequerai) Ferdinánd
aragón és szicíliai király
1380–1416
felesége: Alburquerquei Eleonóra
1374–1435

V. (Nagylelkű) Alfonz
aragón, valamint nápolyi és szicíliai király
1394/96–1458
felesége: Kasztíliai Mária
1401–1458
(n.) ágyasa: Giraldona Carlino
?–?

[n.] I. Ferdinánd nápolyi király
1423–1494
1. fg. Chiaromontei Izabella
1424–1465
2. fg. Idősebb Aragóniai Johanna
1455–1517

[n.] Aragóniai Eleonóra Diána
?–1450
férje: Marzanói János Ferenc Mariano rossanói herceg
?–1494/98

[1.] II. Alfonz nápolyi király
1448–1495
felesége: Sforza Hippolita
1446–1484/88

[1.] Aragóniai Beatrix
1457–1508
1. fj. I. Mátyás magyar király
1443–1490
2. fj. II. Ulászló magyar király
1456–1516

Marzanói-Aragóniai Lujza
?–?
férje: Frangepán Bernát
Veglia, Modrus és Zengg grófja
1452/53–1527/29

II. Ferdinánd nápolyi király
1467/69–1496
felesége: Ifjabb Aragóniai Johanna
1477/78/79–1518

[1. (örökbe fogadott fia)] Corvin János
magyar trónkövetelő, címzetes bosnyák király, horvát bán, Troppau és Liptó hercege, Hunyad grófja
1473–1504
felesége: Frangepán Beatrix
1480–1510
ld. jobboldalt

Frangepán Beatrix
1480–1510
férje: Corvin János
magyar trónkövetelő, címzetes bosnyák király, horvát bán, Troppau és Liptó hercege, Hunyad grófja
1473–1504
ld. baloldalt

Corvin Erzsébet
Liptó hercegnője, a Hunyadi-ház utolsó élő leszármazottja
1496–1508

Jegyzetek

↑ ^a ^b Lásd Schönherr (1894: 230).
↑ Lásd Neumann (2015: 72–73).
↑ ^a ^b Lásd Neumann (2015: 72).
↑ Idézi Neumann (2015: 72). Latin eredetiben: „nominibus et in personis egregiorum Cristofori et Mathie filiorum illustris quondam domini Iohannis Corvini ducis” Slovenský Národný Archív, Listiny Erdödy 89. (Színes fotója: Oklevél), fekete-fehér fotója: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Fényképgyűjtemény.
↑ Feltételezhetően Mátyás herceg halála után vetődött fel ez a lehetőség is.
↑ Lásd Schönherr (1894: 309).
↑ Lásd Schönherr (1894: 310).
↑ ^a ^b Lásd Schönherr (1894: 312).
↑ ^a ^b ^c Lásd Schönherr (1894: 313).
↑ Lásd Farbaky et al. (2008: 540).

Források

Farbaky Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin és Végh András (szerk.): Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2008.
Neumann, Tibor. „Mátyás herceg (Szerény adalék a Hunyadi családfához)” (magyar nyelven). Turul 2015 (88), 72–73. o. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
Schönherr Gyula. Hunyadi Corvin János, MTA, Magyar Történelmi Társulat (magyar nyelven), Budapest: Franklin-Társulat (1894). Hozzáférés ideje: 2016. február 17.
Spieß, Philipp Ernst. Aufklärungen in der Geschichte und Diplomatik als eine Fortsezung der archivischen Nebenarbeiten (német nyelven). Bayreuth: Verlag der Zeitungdruckerey (1791). Hozzáférés ideje: 2016. február 17.
Wertner Mór: A Hunyadiak : a család eredete és nemzedékrendje, Déva, Hirsch Adolf, 1900.

További információk

Cawley, Charles: Hungary (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
Marek, Miroslav: Hunyady family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2016. február 17.)