A Chasing PavementsAdele angol énekes-dalszerző dala a 19 című debütáló stúdióalbumáról (2008). A dalt Adele írta producerével, Francis "Eg" White-tal, és 2008. január 14-én jelent meg az album második kislemezeként. Szövege arról szól, hogy megkérdőjelezzük, hogy tovább hajszoljunk-e valamit, ami nem vezet sehova. Adele-t egy idősebb férfival való nyilvános vita és az azt követő szakítás inspirálta a dal megírására.[3]
Háttér és kiadás
A dalt egy vita ihlette egy klubban Adele és korábbi barátja között, aki állítólag egy idősebb férfi volt, tekintve, hogy Adele akkoriban 19 éves volt.[3] Az Elle-nek adott interjújában részletezte az eseményt, és azt, hogy ebből született a dal: A barátjával egy klubban történt veszekedés során felpofozta a férfit, majd elfutott, és hátranézve látta, hogy senki sem követi őt.[3][4] Ekkor ugrott be neki a „you’re chasing pavements” kifejezés, ami aztán megihlette a dal megírására.[4] Adele a „Chasing pavements” kifejezést arra használja, hogy olyasmit hajkurásszon, ami nem vezet sehova, és saját szavaival úgy írja le a dalt, hogy a „feladjam, vagy csak próbáljak tovább futni utánad, amikor nincs ott semmi” érzésről szól.[3] Az American Songwriternek adott interjújában azt mondta: „Ez az én reménykedésem egy olyan kapcsolat iránt, ami már nagyon is véget ért. Az a fajta kapcsolat, amit utálsz, amikor benne vagy, de hiányzik, amikor nem”.[3] Maga a dal egy nap alatt íródott Francis "Eg" White brit zenész, énekes és dalszerző segítségével, és azonnal elküldték Adele lemezkiadójának.[4]
A Chasing Pavements Adele 19 című albumának része, és az album második kislemeze volt. A dalt Franics "Eg" White-tal közösen írta. A dalt 2008. január 14-én adták ki a később, január 28-án megjelenő album második előfutáraként.[5][6] Adele úgy jellemezte a dalt, mint „a karrierje kezdetét”, mert ez indította el a sztárság felé.[4]
Népszerűsítés
Adele Chasing Pavements című dalát második kislemezeként és 19 című albumának előfutáraként is népszerűsítették. Amikor az album megjelent, Adele egy brit lemezkiadóval, az XL Recordings-szal állt szerződésben, és ők népszerűsítették az albumot, segítve, hogy slágerré váljon.[7] A Billboard szerint „a Radio 1 és a Radio 2 országos rádióállomások is nagy szerepet játszottak abban, hogy a dal a brit kislemezlistán a második helyig jutott”.[7] A Chasing Pavements egyike volt annak a három dalnak az albumon, amelyhez videóklipet is készítettek, ami nagy figyelmet kapott, mivel az emberek megpróbálták megtalálni a mögötte rejlő jelentést.[3]
A kritikusok értékelései
A Chasing Pavements-t több zenekritikus is Adele egyik legjobb dalának tartja. Chuck Arnold a Billboardtól a második helyre sorolta a dalt diszkográfiájának rangsorában, Adele dalszerzői képességeit Carole Kinghez hasonlította, és megjegyezte, hogy a dal kifinomultsága messze meghaladja a korát.[8] A Rolling Stone olvasói szavazásán, ahol a negyedik helyre került, Brittany Spanos úgy nyilatkozott, hogy ez nem olyan „zsigeri érzelmekkel teli”, mint Adele későbbi munkája, a 21 című második stúdióalbum, de „fantasztikus” korai ízelítő a képességeiből.[9] Hasonlóképpen, Alexis Petridis a The Guardiantól az ötödik helyre sorolta a Chasing Pavements-et, és dicsérte a kifinomultságát, valamint azt, hogy a refrénben Adele énekhangjára helyezi a hangsúlyt.[10] Jazz Monroe az NME-től a dalt Adele nyolcadik legjobbjaként sorolta fel, és azt mondta, hogy a nagy refrénje ellenére is nagyszerű, a hookját pedig grandiózusnak jellemezte.[11] A Parade és az American Songwriter is a kilencedik helyre sorolta a dalt Adele legjobb dalainak listáján.[12][13]
Kereskedelmi teljesítmény
A Chasing Pavements elismerő kritikákat kapott, a kritikusok dicsérték a szöveget, a produkciót és Adele énekesi teljesítményét, és sokan az énekesnő legjobb dalai közé sorolták. A dal Norvégiában a slágerlisták élére került, és nyolc országban, köztük az Egyesült Királyságban is elérte a Top 10-et. A brit kislemezlistán a második helyen végzett, és a Brit Hanglemezgyártók Szövetsége (BPI) kétszeres platina minősítést adott neki.[14] A hozzá készült videóklipet Mathew Cullen rendezte a Motion Theory produkciós cégtől.[15] Az 51. Grammy-díjkiosztón a Chasing Pavements három jelölést kapott: megnyerte A legjobb női popénekes teljesítmény díját, valamint jelölték Az év felvétele és Az év dala kategóriában.
A Chasing Pavements a 2008. január 20-én kiadott UK Singles Chart második helyén debütált, ami a legmagasabb helyezése is volt egyben.[16] A dal három egymást követő héten át maradt ezen a pozícióban, és 25 hétig szerepelt a listán.[17][18] A dal a Canadian Hot 100-as listán a 28. helyet érte el.[19] A Music Canada dupla platina minősítést adott neki.[20] A Chasing Pavements a nemzeti lemezlisták top 10-es listáin is megfordult: Norvégiában az első,[21] Skóciában a második,[22] Izraelben és Japánban a negyedik,[23][24] Írországban és Olaszországban a hetedik,[25][26] Dániában a nyolcadik,[27] Hollandiában a kilencedik,[28] Belgiumban pedig a 10. helyen végzett..[29] A dal arany minősítést kapott Dániában,[30] Olaszországban,[31] és Norvégiában.[32] Az amerikai Billboard Hot 100-as listán a dal a 21. helyen szerepelt.[33] Az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAA) platina minősítést adott a Chasing Pavements-nek, ami egymillió eladott példányt jelent, míg a Billboard szerint 2011 októberéig 1,2 millió példányban kelt el.[34][35]
Díjak és elismerések
A Chasing Pavements három jelölést kapott az 51. Grammy-díjátadón. A kislemez Az év felvétele, Az év dala és A legjobb női popénekes teljesítmény kategóriában kapott jelölést.[36] Megnyerte A legjobb női popénekes teljesítményért járó Grammy-díjat, de Az év dala kategóriában alulmaradt a ColdplayViva la Vida című dalával szemben, Az év felvétele kategóriában pedig Robert Plant és Alison Krauss közös munkájával, a Please Read the Letterrel szemben. Adele a Sugarlanddel közösen adta elő a Chasing Pavements című dalt a gálán.
Két nézőpontot mutat be: az egyikben a való világot, ahol a balesetet követően az autó utasai mozdulatlanul fekszenek a járdán, a másikban (a refrének alatt) pedig a kamera felülről mutatja őket. Az elején Adele látható, egy autóban egy férfi mellett. Énekel, mielőtt kiszáll az autóból, és elsétál egy csoport ember mellett, akik a baleset helyszíne felé futnak. Ezután egy fa mellett áll, és folytatja az éneklést, míg a végén az áldozatokat hordágyakon mutatják, akiket a mentőszolgálat munkatársai különböző irányokba tolnak el. Adele nem tartozik az autóbaleset áldozatai közé.
A második nézőpontban a pár madártávlatból látható, de mintha oldalnézetből vennék fel őket, és úgy „kelnek életre”, és úgy mozognak, mintha állnának. A pár látszólag újrajátssza kapcsolatukat, kezdve az első találkozásuktól, amikor a nő elejtette a sálját, a férfi pedig visszaadta neki. A pár egy ideig boldognak tűnik együtt, de ez a boldogság csak rövid ideig tart; a férfi rájön, hogy a nőnek volt egy szeretője. A nő ír valamit egy papírra, és amikor a férfi elolvassa, dühös lesz, de megbocsát a nőnek, és újra fellángol a szenvedély, amit a baleset előtt éreztek. Amikor Adele utoljára elénekli a refrént, a pár a járdán táncol a bámészkodókkal körülvéve, akik most szintén táncolnak. A férfi és a nő kecsesen és bensőségesen táncol, de minden örömük ellenére mégis csak két test marad, akik mozdulatlanul fekszenek a járdán, majd a mentők különböző irányokba tolják el őket.
Fogadtatás
A dal videóklipje 2008-ban jelölést kapott A legjobb koreográfiáért járó MTV Video Music Awards-díjra.[15] A klip 2008. december 20-án a VH1 „Top 40 of 2008” listáján a 26. helyet szerezte meg.[forrás?]
Élő előadások
Adele 2007. december 7-én mutatta be a dalt a Friday Night with Jonathan Ross című műsorban.[44] Előadta a dalt 2008. március 20-án a Hotel Cafe-ban.[45] Ez az élő előadás a 19 album akusztikus változatának részeként került rögzítésre. A dalt a Late Show with David Letterman című műsorban ismét előadta 2008. június 16-án.[46] Ugyanezen a napon a Billboard irodájában is előadta a dalt.[47] A dalt 2008. szeptember 3-án élőben adta elő a The View című műsorban.[48] A Chasing Pavements című dalt a Cold Shoulderrel együtt a Saturday Night Live-ban is előadta 2008. október 18-án.[49] 2008. december 10-én fellépett vele a The Ellen DeGeneres Show-ban.[50] A dalt 2008. december 31-én a Jools Annual Hootenanny című műsorában adta elő.[51] A dalt a Sugarlanddel együtt adta elő az 51. Grammy-díjátadón 2009. február 8-án.[52] 2009. március 24-én a Dancing with the Stars című műsorban újra előadta.[53]
* Eladási példányszámok kizárólag a minősítés alapján. ‡ Eladási+streaming példányszámok kizárólag a minősítés alapján.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Chasing Pavements című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Forrás
↑ADELE: Music. Adele.tv, 2024. december 7. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
↑Rolling Stone Staff: Every Adele Song, Ranked. Rolling Stone, 2021. december 9. (Hozzáférés: 2023. szeptember 30.) „...Adele harnessed those inflamed, conflicting emotions and transformed them into sublime pop.”
