PROFILPELAJAR.COM

	Champlain-tó ; (Lake Champlain)
	A tó és környéke a Sentinel-2 műhold felvételén
Ország(ok)	Egyesült Államok, Kanada
Vízgyűjtő terület	21 326 km2
Elsődleges források	Otter Creek; Missisquoi River; Winooski River; La Chute; Ausable River; Pike River; Saranac River; Lamoille River;
Elsődleges lefolyások	Richelieu-folyó
Hosszúság	172 km
Szélesség	23 km
Felszíni terület	1331 km2
Átlagos mélység	19,5 m
Legnagyobb mélység	122 m
Víztérfogat	25,8 km3
Part hossza	945 km
Tszf. magasság	27 m
Szigetek	kb. 80
Települések	Burlington (Vermont), Plattsburgh (New York)
	Elhelyezkedése
	Champlain-tó Pozíció New York állam térképén
	é. sz. 44° 31′ 48″, ny. h. 73° 19′ 48″44.530000°N 73.330000°WKoordináták: é. sz. 44° 31′ 48″, ny. h. 73° 19′ 48″44.530000°N 73.330000°W
	A Champlain-tó és a Richelieu-folyó vízgyűjtőterülete
	A Wikimédia Commons tartalmaz Champlain-tó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Champlain-tó az Egyesült Államok hatodik legnagyobb területű^[1] tava New York és Vermont államok határán, az Adirondack-hegység és a Green-hegység között húzódó tektonikus süllyedékben, a Champlain-árokban (ezt Nagy Appalache-völgynek, illet Hudson-ároknak is nevezik — Gertig, 305. old.). New York-i partvidékén Clinton megye Essex megye osztozik. és Két északi csücske már kanadai terület.

Kialakulása

A legutóbbi eljegesedés idején kialakult Champlain-tenger maradványa.

Bővebben: Szent Lőrinc-folyó#Kialakulása

A 90–120 méter magasan talált parti színlők (Révai) alapján a terület a jégkorszakban a mostaninál jóval mélyebben fekhetett.

Természeti földrajza

Hossza 172 km, legnagyobb szélessége 23 km, mélysége 30–120 m, a tengerszint fölötti magassága 27 m. Partjának legnagyobb része meredek, sziklás (Révai).

Az Alleghany-hegység vizei táplálják, egyebek közt ide folyik a György-tó vize is.

Mintegy 80 komolyabb sziget van benne, együttes területük mintegy 140 km² (MNL). A legjelentősebbek:

South Hero-sziget — ez a legnagyobb, rajta Vermont két városával (Grand Isle és South Hero),
North Hero-sziget — rajta Vermont egy városával (South Hero),
Isle La Motte-sziget — rajta Vermont egy városával (Isle La Motte),
Valcour-sziget,
Boróka-sziget (Juniper Island),
Három Nővér-sziget (Three Sisters Island)),
Négy Fivér-sziget (Four Brothers Island),
Savage-sziget,
Burton-sziget a Burton Park természetvédelmi területtel,
Cloak-sziget,
Garden-sziget (Garden Island, Gunboat Island),
Rák-sziget (Crab Island),
Dameas-sziget,
Hen-sziget,
Butler szigete (Butler's Island),
Carleton's Prize-sziget,
Young-sziget,
Providence-sziget,
Stave-sziget,
Napfény-sziget (Sunset Island).

Lefolyása a Szent Lőrinc-folyóba ömlő Richelieu-folyó. A Champlain-csatorna a Hudsonnel, a Nyugati-csatorna az Erie-tóval köti össze. Télen befagy, de áprilistól már élénk rajta a hajóforgalom.

A partjain épült nagyobb városok:

Burlington, Vermont Chittenden megyéjének székhelye, az állam legnagyobb városa,
Plattsburgh, New York állam Clinton megyéjének székhelye,
Whitehall (New York)
St. Albans (nagyváros, Vermont)
Ticonderoga (New York) a rövid déli parton

Természetvédelem, nemzeti parkok

Nyugati partvidékének zöme természetvédelmi terület: az Adirondack Park a New York-i Erdőrezervátum része. A Burton-szigeten van a Burton Park természetvédelmi terület

Történelmi események

Samuel de Champlain fedezte föl 1609-ben, és róla kapta a nevét.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdasági jelentősége

Vizei halgazdagok (Pallas). Rajta át vezet a New York–Montréal hajóút (MNL)

Jegyzetek

↑ "Profile of Lake Champlain, The Great Waters Program". U.S. EPA. Retrieved 14 February 2021.

Források

Gertig: Gertig Béla: Amerikai Egyesült Államok. In: Gertig Béla (szerk.): Kontinensek földrajza II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. pp. 299–440.
Révai: Révai nagy lexikona IV. kötet (Brutus–Csát). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912. 401. o.
Pallas: A Pallas nagy lexikona
Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 201. o. ISBN 963-85773-0-4