Leganger 13 évesen kezdett kézilabdázni a Lov-Ham együttesénél, majd innen a Fyllingen Handballhoz, majd pedig a Tertnes IL csapatához ment. Ezután kiégettnek érezte magát, és egy évre felhagyott a kézilabdázással. 1997-ben tért vissza a Bakkelaget SK csapatában. Az itt eltöltött négy év során összesen öt nemzeti és nemzetközi trófeát hódított el. Ezután úgy döntött, hogy visszatér korábbi csapatába, a Ternes IL-be. Két évvel később azonban külföldre igazolt, a szlovén sztárcsapathoz, a Krim Ljubljanához szerződött. Ezzel a csapattal sikerült eljutnia a Bajnokok Ligája döntőjéig.
A 2012–2013-as végével Leganger befejezte aktív pályafutását. Akkori csapatának a Larvik HK-nak a kapusa, Lene Rantala azonban 2013 őszén megsérült, helyére Legangert sikerült meggyőzniük a visszatérésről. A 2013–2014-es szezon végén végleg visszavonult a kézilabdázástól.
A válogatottban 1993. február 2-án debütált, azóta már Európa-bajnokságot és világbajnokságot is sikerült nyernie. 2000-ben az olimpiai bronzérmes norvég válogatott tagja volt.