Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
A Castor vagy Castor Aargentin kétfokozatú, szilárd hajtóanyagú rakétaszonda, melynek hét példányát indították 1969–1979 között a felső légkör tanulmányozására.
Története
Az első indításra 1969. december 22-én, az utolsóra 1979. március 22-én került sor. 7 rakétaindítást végeztek. A Riger–rakéta technikai adatai jobbak voltak.
Jellemzői
Az egyes fokozatokba Canopus II típusú hajtóműveket építettek. Hajtóanyaga ammónium-perklorát, alumínium és poliuretán. A rakéta starttömege 852 kg volt. Hossza 8 m, átmérője 0,69 m. 75 kg hasznos terhet volt képes legfeljebb 400 km magasságba juttatni.
Indítások
1969. december 22-én indították az első rakétát, a második fokozat nem indult be, így 70 kilométer magasság után visszaesett.
1970. december 16-án az argentin Air Force fellőtte a második Castor X–2 nevű egységet. A rakéta orrába kamerát helyeztek el, hogy fényképezze a Földet. A rakéta 500 km-es magasságba jutott, ami történelmi rekord Latin-Amerikába.
1973. november 22-én emelkedett a magasba, egyszerű műszereivel a felső légkör ion állapotát vizsgálata.
1975-ben egy továbbfejlesztett változattal végeztek teszt repülést az Antarktiszon.
1979-ben Punta de Lobos-ból (Peru) 46 kilogramm hasznos teherrel 470 kilométer magasságba emelkedett.
Műszaki adatok
1. fokozat
Starttömeg: 680 kg
Hossz: 3,36 m
Átmérő: 0,69 m
Hajtómű: 4 darab Canopus II szilárd hajtóanyagú rakétahajtómű
