A Cantus Catholici az első nyomtatásban megjelent kottás magyar katolikus énekeskönyv. A gyűjtemény 200 éneket tartalmaz 129 dallammal, ebből 78 latin, 120 magyar és 2 kevert szövegű.
Első kiadása 1651-ben jelent meg Lőcsén. Szőlősy Benedek jezsuita pap szerkesztette, a megjelenést Kisdi Benedek egri püspök patronálta.
A könyv összegyűjti az akkor már egy-két évszázada a katolikus szertartásokon használt énekeket. Az egész egyházi évre megszerkesztett, kiváló minőségben nyomtatott könyv volt, a katolikusok még a XVIII. században is használták.[1]
Előzmények
A reformáció a népéneket tette hivatalossá, míg a katolikus egyház inkább a gregorián eredetű énekeket támogatta, a népénekeket csak a hivatalos liturgián kívül engedte (pl. körmeneteken). Emiatt a protestáns énekek a katolikusok körében is terjedni kezdtek. Ezt akarta megakadályozni a katolikus egyház azzal, hogy egyrészt megtiltotta a 100 évnél fiatalabb népénekek használatát,[2] másrészt elhatározta, hogy saját népénekeskönyvet ad ki. Az utóbbiról először az 1629-i, majd az 1638-i nagyszombati zsinaton döntöttek, de csak 1651-ben valósult meg a Cantus Catholici-vel.
1675. Nagyszombat. Szelepcsényi György esztergomi érsek 52 énekkel (30 dallammal) bővítette a gyűjteményt. (Editio Szelepcseniana)
1703. Nagyszombat. Szövegekben ez a legbővebb. A latin nyelvű énekek egy része helyére mintegy 50 ének került a Kájoni János ferences szerzetes által 1676-ban kiadott Cantionale Catholicumból.
1738. Nagyszombat
1792. Buda és Nagyszombat
1935-ben a Magyar Irodalmi Ritkaságok sorozatban látott napvilágot a fakszimile kiadása, a 35., 38. és 39. kötetben.[3]
1674-ben Szegedi Ferenc Lénárd egri püspök jelentetett meg egy énekeskönyvet ugyancsak Cantus Catholici címmel (Szegedi Cantus Catholici). Ez az 1651-es kiadás több dallamát átveszi, szövegeit átdolgozza, új dallamokkal és szövegekkel egészíti ki, azaz forrásként használja, de címe ellenére az 1651-estől független énekeskönyv.
Ugyancsak Cantus Catholici címmel jelent meg egy szlovák énekeskönyv (Pysne Katholicke) 1654-ben, ugyancsak Lőcsén, ugyancsak Szőlősy Benedek szerkesztésében, de teljesen más, elsősorban cseh eredetű énekekkel. Nagyszombaton adták ki másodszor 1700-ban.
Jelentősége ma
A Cantus Catholici 200 énekéből Harmat Artúr 41 dallamot válogatott be a Szent vagy, Uram!-ba, az első egységes katolikus énekeskönyvbe. Ebből 38 az 1651-es,[4] 3 az 1675-ös kiadásból[5] való. A magyar Wikipédiában az alábbiak találhatók meg:
A Szent vagy, Uram! Cantus Catholici-ből származó énekei a magyar Wikipédiában