Canet d’Adri

Canet d’Adri (Canet de Adri)
A caneti Szent Vince-templom
A caneti Szent Vince-templom
Canet d’Adri címere
Canet d’Adri címere		 Canet d’Adri zászlaja
Canet d’Adri zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségKatalónia
TartományGirona
Rangközség Katalóniában
Hivatalos nyelvkatalán
SzékhelyCanet d'Adri
Polgármester
  • Marta Barniol Prat (2021. június 8. – 2023. június 17.)
  • Enric Subils Quera (2023. június 17. – )
Irányítószám17199
Népesség
Teljes népesség749 fő (2023)[1]
Népsűrűség16,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság217 m
Terület44,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 02′ 00″, k. h. 2° 44′ 14″42.033402°N 2.737124°EKoordináták: é. sz. 42° 02′ 00″, k. h. 2° 44′ 14″42.033402°N 2.737124°E
Canet d’Adri weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Canet d’Adri témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Canet d’Adri (korábbi hivatalos nevén, spanyolul: Canet de Adri[2]) egy község Spanyolországban, Katalónia autonóm közösségben, Girona tartományban. Lakosainak száma 749 fő (2023).[1]

Földrajz

A község északkelet-Spanyolországban, Gironès comarca északnyugati részén található, Girona városától kevesebb mint 10 km távolságra. Canet d’Adri Porqueres, Camós, Palol de Revardit, Sant Gregori, Sant Martí de Llémena és Sant Miquel de Campmajor községekkel határos. A községhez tartozó falvak: Canet, Adri, Montcal, Montbó, Biert és Rocacorba.[3]

Területének legmagasabb pontja a 985 méterrel a tengerszint fölé emelkedő Rocacorbai-csúcs.[4]

Turizmus, látnivalók

  • Szent Vince-templom: Bár már 822-ben is említették, a háromhajós templom ma is látható legrégebbi részei (a déli fal egy része és a szentélyek) a 11. századból származnak. A 16. században átépítették, ekkor változtatták meg főhomlokzatát a mai kinézetére, rózsaablakkal és reneszánsz stílusú kapuval, valamint ekkor épült a harangtorony is.[5]
  • Szent Lőrinc-templom: Egyhajós, 12. századi templom, köríves záródású szentéllyel, amelynek külsején fogazott fríz húzódik. Nyugat felé néző homlokzatának legszembetűnőbb eleme a kapu, amelynek félkör alakú boltívét két faragott fejezetű oszlop tartja. Egy 15. századi földrengés károkat okozott az épületben, ezért később több fázisban, egészen a 18. századig elhúzódóan átépítették: többek között oldalkápolnákat és tornyot is építettek hozzá.[5]
  • Rocacorbai vár: Első írásos említése 1130-ból származik.[6]
  • Szent János-templomrom: Bár 1200 előttről nem ismert írásos említése, stílusa alapján valószínűleg a 11. századból vagy a 12. század elejéről származhat. Egyhajós, félköríves szentélyzáródású épület, amely a déli oldalhoz később hozzáépített sekrestyétől eltekintve őrzi eredeti szerkezetét. Főhomlokzatát a 16. és a 17. század során átalakították. Félköríves ívű kapuja felett egy kicsi, kereszt alakú ablak nyílik. Tornya négyszögletű alaprajzú, sisakja gúla alakú. A templomot a 19. század vége óta nem használják.[7]

Népesség

A község népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1717 és 2023 között
Lakosok száma
647
1118
1049
806
454
519
601
627
708
749
1717188719361960198620032008201320182023
Adatok: Wikidata

Története

A község területének legrégebbi (a korai és a középső őskőkorszakból származó) régészeti leleteit 1982-ben fedezték fel a központtól nyugatra. A késői újkőkorszakból százmarik a montbói dolmen, amelynek környékét az egész bronzkorban, sőt, utána az i. e. 8. századig temetkezési helynek használták. 1965 és 1972 között ibérikus és római stílusú kerámiák darabjait is megtalálták a község mai területén. A mai települések ősei a 9–11. században jöttek létre, és 1000 körül végül templomok köré szerveződtek: Biert több önálló települése például betagozódott a már 968-ban is létező Szent Márton plébániába. Ennél is régebbi (822-ből származó) írásos említése van a caneti Szent Vince-plébániának, míg a montcali Szent Cecíliáé 1057-ből, az adri Szent Lőrincé 1078-ból, montbói Szent Jánosé pedig 1200-ból származik (bár az itteni templom ennél régebben áll már). A feudalizáció során a Gironai egyházmegye befolyása érvényesült a területen, ami több vitát is szült, például 1195-ben a gironai székesegyház Bonet nevű papja és Montcal Bernat de Santa Cecilia nevű polgármestere között a plébániatemplom raktározott árpájával kapcsolatban. A környék másik nagy feudális uradalma az 1065-ben már megemlített rocacorbai vár köré szerveződött. A középkorban intenzív mezőgazdasági termelés folyt a caneti és az adri sík területeken, valamint Montcal környékén.[4]

Képek

  • A rocacorbai vár
    A rocacorbai vár
  • Az adri Szent Lőrinc-templom
    Az adri Szent Lőrinc-templom
  • A montbói Szent János-templomrom
    A montbói Szent János-templomrom
  • A bierti Szent Márton-templom
    A bierti Szent Márton-templom

Jegyzetek

  1. ↑ a b Municipal Register of Spain of 2023
  2. ↑ Alteraciones de los municipios en los Censos de Población desde 1842 (spanyol nyelven). INE. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
  3. ↑ El municipi de Canet d’Adri (katalán nyelven). A község honlapja. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
  4. ↑ a b Canet d'Adri (katalán nyelven). Pedres de Girona. (Hozzáférés: 2018. május 10.)
  5. ↑ a b Canet d'Adri (spanyol nyelven). Natura Local. [2018. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
  6. ↑ Rocacorba (XII-XV-XVIII) (spanyol nyelven). La Vall de LLémena. (Hozzáférés: 2018. május 7.)
  7. ↑ Sant Joan de Montbó (XI-XVII) (spanyol nyelven). La Vall de LLémena. (Hozzáférés: 2018. május 7.)

További információk