Budapesten született, zsidó családban. Édesapja Schweiger Mózes Mátyás, hódmezővásárhelyi születésű „műfogász”, édesanyja a kaposvári születésű Ullmann Janka volt.[4] A családnév Bíróra változtatását a magyar királyi Belügyminisztérium 1905. február 11-én 13435/III. b. szám alatt kelt rendelete engedélyezte. 1931. november 2-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála kilenc évvel fiatalabb Schick Erzsébettel, Schick Zsigmond és Honig Anna lányával.[5]1938. augusztus 20-án Bíró László feleségével együtt áttért az evangélikus hitre.[6][7]
Találmányai
Bíró Lászlónak több, mint húsz találmánya volt, amelyeknek csak kis része került gyakorlati alkalmazásra, ám sokuk hatással volt későbbi konstruktőrök munkájára.
Golyóstoll
Bár a golyóstoll megvalósításával előtte mások is próbálkoztak, és több szabadalom is született erre, a mai modern eszköz elterjedése leginkább Bíró László érdeme. Eredetileg újságíróként dolgozott, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, mint a töltőtollba való, és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi fel a tintát, melyet a papírra ken.
Bíró László József első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána, november 23-ánPépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel jelentett be újabb szabadalmat.
A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be, ugyanis 1938-ban elkezdődtek a zsidókat korlátozó intézkedések, és Bíró ezek elől Párizsba ment. Egy argentin, Agustín Pedro Justo, akivel már külföldön ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön Argentínába, és csak a külképviseleten, ahová beutazási engedélyért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök.
Argentínába való kivándorlása után, 1940-től önállóan kísérletezett. Ottani letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére. Argentínában benyújtott találmányára 1943. június 10-én kapott szabadalmat. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították. Az új íróeszköz – Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon, és már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét.
A golyóstoll elterjedése
Golyóstollreklám 1945-ből, egy argentin újságból
Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák részvénytársaságot (BIC) alapítottak a találmány hasznosítására, amely napjainkig fennáll, és nagy mennyiségben forgalmazza. A Parker cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. Olasz nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran „biro”, angol nyelvterületen „biro” vagy „biro pen”, franciáknál „biro”, Argentínában „birome”[8] néven említik,Orwell műveiben például kizárólag ezen a néven szerepel[forrás?].
Az 1930-as években vásárolt Bugatti sportkocsijának mechanikus váltóművével elégedetlen volt, mert a nagy motorteljesítményt képtelen volt gördülékenyen átadni. Egy évig tökéletesítette megoldását, majd más befektetők híján az Opel-céggel állapodott meg. Bíró beépítette a szerkezetet saját oldalkocsis motorkerékpárjába, amellyel hiba nélkül megtette a mintegy 1000 kilométeres Budapest–Berlin távolságot. A jogokat megvásárló General Motors vállalta, hogy a feltalálónak öt éven keresztül havi 200 amerikai dollárt utalnak át (ez akkoriban nagy összegnek számított). Konstrukciója gyártásra sosem került, a konkurencia lehetőségét kívánták csökkenteni. A GM 1939-ben állt elő saját 4+1 sebességű automata váltójával.
Golyós dezodor
Az 1945–1954 között kifejlesztett majd jól előkészített kampány után New Yorkban vezették volna be a terméket. Valószínűleg ehhez kapcsolódik, hogy 1945–48 között 21 parfümöt jegyzett be cége, a Biro, Meyne & Biro. Az első sorozatgyártás azonban hibás volt, ám tőke hiányában le kellett állítani a tervet. Ennek hatására komoly recesszión esett át a Bíró-Meyne-Bíró cég. Az általa kidolgozott módon működnek manapság is a golyós dezodorok.
Bíró, Ladislao José: Una revolución silenciosa. Buenos Aires, 1969
Bíró László József: Csendes forradalom. A golyóstoll regénye. Fordította Kóródy Tibor és Pálfi Lajos. (Rövidített kiadás.) Budapest, Európa Kiadó, 1975 ISBN 963-07-0174-x
Vámos Éva: Bíró László József. In: Magyarok a természettudomány és technika történetében. Budapest: OMIKK, 1986. 34–35. ISBN 963-593-024-0
Vámos Éva: Bíró László József. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1997 ISBN 963-16-1312-7
Moldova György: A végtelen vonal. Legenda a golyóstollról. Budapest, ICO, 2001 ISBN 963-00-5711-5
Moldova György: Ballpoint. A tale of genius and grit, perilous times, and the invention that changed the way we write; angolra ford. Robert Evans; New Europe Books, North Adams, 2012
