Brassó tömegközlekedését a RATBV részvénytársaság járművei bonyolítják le. 2020-ban 44 városi és 11 elővárosi járatot üzemeltettek több, mint 200 autóbusszal (dízel, elektromos, hibrid).
A város szervezett tömegközlekedése már a 19. században megalakult. 1892-ben megnyílt a központot és a fő sugárutakat érintő városi-elővárosi vasút, 1925-ben bevezették az autóbuszos, 1959-ben a trolibuszos közlekedést. A 20. század végén rövid ideig villamos is üzemelt.
Története
Brassó első tömegközlekedési eszközei az 1830-as években jelentek meg: szász mesterek által készített konflisok, fiákerek, hintók, melyek a Főtéren várták az utasokat, hogy a városerőd más részeibe, vagy a várfalakon kívüli negyedekbe (Óbrassó, Bolonya, Bolgárszeg) szállítsák őket. 1848-ban már menetrendszerű postakocsi üzemelt Brassó–Bukarest útvonalon, később pedig a környéki településekre is indultak delizsánszok (Négyfalu, Törcsvár, Zajzon). Ez utóbbiakra öt forint volt egy jegy.[1]
A városi vasút
1892-ben megnyitották a Bertalan–Hosszúfalu-vasútvonalat, mely összekötötte a központot, Óbrassót, Bolonyát, Derestyét, a gyártelepeket, és Négyfalut. A normál nyomtávú, gőzmozdonyok majd motorkocsik által vontatott szerelvények igen népszerűek voltak, azonban az autók elterjedésével a sugárutakon közlekedő vasút akadályozta a forgalmat, és sokan panaszkodtak a zajra és a szennyezésre is. A vonalat 1927-től kezdve fokozatosan felszámolták, a személyszállítás 1957-ben megszűnt, 1989-ig pedig a maradék ipari vágányokat is felszedték.[2][3]
1925-ben jelentek meg az első autóbuszok, melyek koncessziós szerződés alapján működtek; az első vonalak a Porond teret kötötték össze a Nagyállomással és a bertalani állomással. A következő években további vállalkozók is szereztek koncessziós jogot, a városháza pedig legfennebb 30 busz közlekedését engedélyezte a városban. 1938-ban megalakult a RIMB (Brassó Vállalati Tanácsa), mely magába foglalta a helyi közszállítási vállalatot is. Ekkor 3 vonalon (összesen 17 kilométer) 35 autóbusz évi 5,4 millió utast szállított.[4] Ezek a korai buszok Ford, Opel Blitz, Magirus Klöckner, MAN teherautó-alvázakra épült járművek voltak.[5]
1959-ben megjelentek a trolibuszok; ebben az évben 85 autóbusz és 18 trolibusz közlekedett 18 vonalon.[4] A trolikat a bukaresti Rocar (akkori nevén Tudor Vladimirescu) gyártotta, a régi buszokat pedig korszerűek váltották fel (ZIS-155, Skoda, MTD stb).[5] 1961-ben átszervezéssel létrehozták a Brassói Szállítási Vállalatot (ITBv). Ekkor 163 autóbusz és 47 trolibusz teljesített szolgálatot a városban (az előbbiek közül 83 a városi, 80 az elővárosi vonalakon). 1979-ben újabb átszervezéssel létrejött a Brassói Megyei Helyi Közlekedési Vállalat (IJTLBv) 317 autóbusszal és 190 trolibusszal.[4]
1987-ben villamosvonalat nyitottak, mely összekötötte a csapágygyárat, a traktorgyárat, a teherautógyárat, és az állomást. Ezekben a gyárakban akkoriban összesen 50 000 ember dolgozott, a villamoson pedig naponta húszezren utaztak. A gyatra kivitelezés miatt azonban a tartószerkezetek és a sínek rövid időn belül annyira tönkrementek, hogy kijavításuk és felújításuk nem volt gazdaságos; ezen felül az 1990-es évek leépítései miatt a vonal kihasználtsága lehanyatlott. A villamost 2006-ban teljes egészében felszámolták.[6]
A többi romániai városhoz hasonlóan 1989-ig szinte kizárólag román gyártmányú DAC buszok és trolik közlekedtek, majd a rendszerváltás után ezeket külföldről behozott, új vagy használt járművek váltották fel (MAN, MAZ, Mercedes, Renault, Volvo, FBW, Gräf & Stift, Fiat, BMC stb). 2017-ben 201 autóbusz és 24 trolibusz közlekedett 33, illetve 5 vonalon.[7] Míg az 1980-as években a troli volt a fő közlekedési eszköz (ehhez az üzemanyaghiány is hozzájárult), és a városban kétszáznál is több ilyen jármű üzemelt, 2000 után az infrastruktúra egy részét felszámolták, és már csak a külvárosokban közlekedett néhány kiöregedett troli.[8][9]
2018-ban megkezdődött a járműpark felújítása. 2020 végéig 105 darab Menarinibus Citymood dízelüzemű,[10] 52 darab SOR NS 12 elektromos (akkumulátoros),[11] és 26 darab Solaris Trollino 18 hibrid buszt[12] szállítottak le.
Viszonylatok
2020-ban 44 városi és 11 elővárosi járat üzemelt.[13] A városi járatokra 2,50 lej egy jegy (85 lej a havi bérlet), a brassópojánai járatra 6 lej, az elővárosiakra pedig távolságtól függően 2,50 és 9 lej között van.[14] A legtöbb járat központi végmegállója a Postarét.[15]
Képek
Buszok és trolik (1985)
Villamosok (1994)
MAZ busz a Postaréten (2006)
MAN csuklós busz (2012)
Hibrid üzemű Trollino (2020)
Jegyzetek
↑Istoric 1. RAT Brașov. [2012. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
↑Muntean, Marius. Brașovul la început de secol XX (román nyelven). Temesvár: Asociația Filatelică, 232–234. o. (2015). ISBN 9789730139532
.jpg)
.svg){kind=small}