PROFILPELAJAR.COM

	névedi Botka Mihály
Született	1823. június 5.; Geszti
Elhunyt	1871. augusztus 18. (48 évesen)
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Paula
Foglalkozása	Zala vármegye első alispánja
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.); magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1868. december 9.);
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a zalai alispánról szól. Hasonló címmel lásd még: Botka Mihály (egyértelműsítő lap).

Névedi Botka Mihály István Imre László (Geszti, Somogy vármegye, 1823. június 5. – Zalaegerszeg, 1871. augusztus 18.) országgyűlési követ, Zala vármegye alispánja, földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" tagja.^[1]

Származása

Ősrégi nemesi családnak a sarja. A család régebbi tagjai a szántói és széplaki, a későbbi nemzedékeknek egy másik ága a "névedi" nemesi előnevet viselték. Apja névedi Botka János (1795–1843), földbirtokos,^[2] anyja nedeczei Nedeczky Franciska (1803–1882) volt.^[3] Apai nagyszülei névedi Botka Mihály földbirtokos, és nádasi Tersztyánszky Anna (1771–1807) voltak. Az anyai nagyszülei nedeczei Nedeczky Ferenc (1769–1835), Zala vármegyei táblabíró, megyei másodaljegyző, árvaszéki elnök, földbirtokos, és lomniczai Skerlecz Mária Klára (1777–1828) voltak. Nagyapjának a fivére névedi Botka József (1774–1846), táblabíró, földbirtokos, Zala vármegye alispánja 1834 és 1837 között volt. Botka Mihály alispánnak az öccse névedi Botka János (1828–1908), 1848-as honvédszázados, a keszthelyi 48-as párt díszelnöke, a kapornaki járás alszolgabírója, a Zala vármegye törvényhatósági bizottságának a tagja, a Zala megyei Honvédegylet tagja, földbirtokos.^[4] Unokaöccse névedi Botka Jenő (1857–1921), kéttornyúlaki földbirtokos, Pápa városi képviselője, a pápai Katholikus Kör elnöke.^[5]

Élete

Már 21 évesen alszolgabíró a kapornaki járásban; itt 1844. június 10.-e és 1847. június 14.-e között szolgált. Az 1861. évi országgyűlésre a Felirati Párt színeiben, a tapolcai járásban megválasztották követnek. A következő ciklusban 1865 és 1868 között ismét a tapolcai járást képviselte, most már Deák-párti honatyaként. Egyúttal 1865. október 9.-étől 1867. május 6.-ig Zala vármegye első alispánja volt. Haláláig a "Zalamegyei Gazdasági Egylet" elnöke volt.^[6] ^[7]

Házassága

Feleségül vette Karmacson 1844. március 17-én az ősrégi és tekintélyes hertelendi és vindornyalaki Hertelendy családból való hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Paulina Julianna (*Karmacs, 1825. július 25.–†Karmacs, 1921. július 20.) úrhögyet,^[8] akinek a szülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy József, zalai táblabíró, földbirtokos, és az előkelő lomniczai Skerlecz családból való lomniczai Skerlecz Mária (1792–1835) voltak. Apai nagyszülei hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Mihály (1754-1810), szerémi követ, királyi tanácsos, földbirtokos és Naypár Júlia (1767-1847) voltak; anyai nagyszülei lomniczai Skerlecz József (1766–1835), császári és királyi kamarás, Vas vármegye követe, földbirtokos és mindszenti Petrovszky Julianna voltak. Az apai nagybátyja Hertelendy Károly (1786–1861) országgyűlési követ, főszolgabíró, Zala vármegye alispánja. Botka Mihály alispán és Hertelendy Paulina frigyéből nem származott utód.