Verseit az Echinox, Igaz Szó, Utunk közölte. Verseskötetei: Hiányok térképe. (Forrás könyvek, Bukarest, 1980); Létlelet (Bukarest, 1989). Eredeti hangú, tudatosan újító költő volt, versépítkezése, életlátása rokonítja őt eszményképeivel, Arthur Rimbaud-val és Szilágyi Domokossal. A képmutatás korszakában vállalta önmagát.
Hagyatéka több száz kéziratoldal: vers, próza- és műfordítás-kísérletek. Ebből állt össze posztumusz kötete 2002-ben Sorskeresztrejtvény címen, e kötet mind verses, mind prózai hagyatékából válogat. A szöveget gondozta és az előszót írta Borcsa János. A kiadás helye: Kézdivásárhely.[1]
Sorskeresztrejtvény. Vers és próza a hagyatékból; szöveggond., előszó Borcsa János; Ambrózia, Kézdivásárhely, 2002
Emlékezete
Tiszteletére a kézdivásárhelyi színjátszók fölvették a nevét: Boér Géza Népszínház.[2]
Halálának 10. évfordulóján, 1999. januárban emlékkiállítást rendeztek a műveiből és a róla szóló munkákból Kézdivásárhelyen, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban.[3]
Irodalom (válogatás)
Bréda Ferenc: „Egy lehetséges ige érkezését figyelve” Utunk, 1981. január 16.