Szülei: Borcsa Gyula és Molnár Ilona. Az általános iskolát Kézdiszentléleken, a középiskolai tanulmányait Kézdivásárhelyen, az elméleti líceumban végezte. 1972–1976 között a kolozsváriBabeș–Bolyai Tudományegyetem magyar-orosz szakos hallgatója volt. 1976–1977 között a kézdivásárhelyi Reál-Humán Líceum tanára volt. 1977–1990 között, valamint 1992–2012 között a szentkatolnai általános iskolában oktat. 1990–1991 között a kolozsváriDacia Könyvkiadó lektora volt. 1991–1992 között a Bod Péter Tanítóképző tanára volt.
Tagja a Romániai Írók Szövetségének (1990), a Magyar Írószövetségnek (1996), az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (2002), az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek (1994), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének.Részt vett nemzetközi irodalomtudományi konferenciákon és írói tanácskozásokon: Kolozsváron (1992, 1996, 2001, 2002, 2003, 2006), Budapesten (1993, 2014), Pozsonyban (1998), Árkoson (1994, 1996, 2009, 2012), Hargitafürdőn (2001), Kovásznán (1997), Gyergyószárhegyen (2012, 2014). A Magyar Írószövetség Kritikai Szakosztályának vezetőségi tagja 2002–2007 között.
1998-ban Kézdivásárhelyen megalakítja és azóta vezeti az Ambrózia Kiadót.
Szentkatolnán Bálint Gábor- és Bálint Benedek-emlékkonferenciák és -ünnepségek egyik szervezője (1994, 1996, 2004, 2009).
Magánélete
1989-ben házasságot kötött Kerekes Irén Máriával. Egy lányuk született: Imola (1990).
Művei
Megtartó formák (irodalomkritikai kísérletek, Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1984, Forrás sorozat)
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Díszoklevele (1997)
Az irodalomtudományok doktora (2000)
Apáczai-díj (a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Tudományos Tanácsa részéről, 2012)
A csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat díja (2014)
Magyar Arany Érdemkereszt a Kárpát-medencei magyar kultúra feltérképezését és népszerűsítését szolgáló publikációs tevékenysége elismeréseként (2018)[2]
