Apja ügyvéd volt (†1929), anyja segédmunkás. Gyermekkorában apai nagybátyja nevelte, aki a Debreceni Helyivasút főmérnöke volt. Nős, két gyermeke született.
A gimnáziumot a debreceni piaristáknál végezte, majd a debreceni Tisza István Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1943-ban.[3] 1941-ben belépett az MKP-ba. 1944–45 fordulóján a Mikó Zoltán által vezetett csoport tagjaként részt vett a német megszállás elleni harcokban. Hadifogságba esett, ahonnan 1945-ben tért haza, ezután a közigazgatásban dolgozott Tolna megyében.[3] 1949. augusztus és 1951 között a Közigazgatási Iskola igazgatója volt. 1950 és 1956 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 1956-tól halálig a Pécsi Tudományegyetemen tanított. 1973-tól haláláig a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója volt.[3]
Kutatási területe
Elsősorban az alkotmányjog művelője volt. A szocialista államszervezet és az államigazgatás elméleti kérdéseivel foglalkozott.
Akadémiai pályafutása
Az MTA levelező tagja (1973)
a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1979)
Művei
Népköztársaságunk alkotmánya (Budapest, 1953)
Választások Magyarországon régen és most (Budapest, 1953; német, román és szerb nyelven is)
A pusztaszabolcsi tanács munkája (Beér Jánossal, 1954)
Mi a jelentősége új tanácstörvényünknek? (Budapest, 1954)
A tanácsok bizottságai (1958)
Az államhatalmi és államigazgatási szervek hatáskörének problémái (Budapest, 1959)
A szocialista államszervezet alkotmányos modelljei (1969)[3]
Socialist Representative Institutions (Budapest, 1970)
Államjog. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1974; 2. kiadás: 1977)
Korszerű tendenciák az államhatalom gyakorlásában (1983)[3]
Államjog. Alkotmányjog. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1984; 2. kiadás: 1987)
Díjai, elismerései
Magyar Köztársasági Érdemérem (arany, 1947)
Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1950)
Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)
Munka Érdemrend (1960; arany, 1964 és 1970)
Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
A Magyar Népköztársaság Állami Díja II. fokozat (1975) – Oktató-nevelő munkájáért, tudományos és tudományszervezési tevékenységéért, közéleti munkásságáért.[3]
Állami Díj (oktató-nevelő munkájáért, tudományos és tudományszervezési tevékenységéért, közéleti munkásságáért, 1975)
Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981)
Emlékezete
Emlékére kutatói ösztöndíjat hoztak létre a pécsi egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
Emlékkönyv Bihari Ottó egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára; szerk. Petrétei József; PTE ÁJK–MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs, 2001 (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata), ISBN 963-641-839-X
Közgazdász. MKKE lapja. 1955. 3. sz. Bihari Ottó elvtársat a tanácstörvény előkészítésében végzett kiváló munkájáért a Szocialista Munkáért Érdeméremmel tüntették ki.
Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete. Korábbi igazgatók. Bihari Ottó.
